Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavaly áprilishoz képest nagyrészt helyreállt a magyar háztartások fizetőképessége, az év hátralevő részében a foglalkoztatottság és a hitelmoratórium alakíthatja leginkább a lakossági fizetőképességet az Intrum és a GKI legfrissebb adatai szerint.
Az Intrum-GKI Gazdaságkutató negyedéves fizetőképességi jelentése szerint a mutató alapján a járvány okozta válságot követő, újrainduló gazdasági növekedés miatt stabilizálódik a lakosság pénzügyi helyzete. Az Intrum fizetőképességi indexe a magyar háztartások fizetőképességét mutatja meg. Minél magasabb az index értéke, annál jobban képes a lakosság fizetési kötelezettségeit teljesíteni.
Az index értéke átlagosan 39,1 pont volt az idei első negyedévben, mintegy 21 százalékkal kisebb a tavalyi év azonos időszakában mért értéknél, azonban a tavalyi első negyedév végéig Magyarországon még kevésbé voltak érzékelhetők a koronavírus-járvány gazdasági hatásai. Hazánkban a nagy gazdasági visszaesés áprilisra esett, és az Intrum fizetőképességi indexe is ekkor vette fel a legalacsonyabb értéket, 18,9 pontot.
Az áprilisi mélypont óta alapvetően emelkedő tendenciát mutat a lakossági fizetőképesség. Idén március végén 42,57 százalék volt az index értéke, ami a legmagasabb érték a koronavírus-válság kezdete óta. Az idei és a tavalyi márciusi érték, azaz az utolsó „békés” hónap között már csak 15 százalékpont a különbség.
A mostani számokból kiindulva a gazdaság folytatódó növekedésére lehet számítani: ha az egész évre jellemző lesz az első negyedéves tendencia, akkor éves szinten 4,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.
Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója a közleményben elmondta: a fizetőképesség javulása mögött a gazdaság beindulása és a pandémia nyomán kialakult munkaerőpiaci romlás megállása az ok. A munkanélküliség, bár jelentősen emelkedett Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony szinten maradt, tavaly 4,1 százalékra nőtt – tette hozzá. Az azonban nem garantált, hogy az év végéig folyamatosan nő majd a foglalkoztatottság: sok vállalat tartalékai kimerültek, és jelenleg csak az állami segítség védi őket a csődtől vagy a leépítéstől. Bár a válság végeztével a fogyasztás is nő, még sok cég lehet, amelyek bajba kerülhetnek a piacon, ha megszűnik az állami segítségnyújtás – vélekedett.
Az Intrum és a GKI vizsgálta a lakosságok pénzügyi vagyona és fizetőképessége közti összefüggést. A háztartások pénzügyi tartalékai az elmúlt 11 évben folyamatosan emelkedtek, ez a tendencia folytatódott 2020-ban is: a családok nettó pénzügyi vagyona 8,4 százalékkal növekedett, amely így 2020 negyedik negyedévében meghaladta az 55 ezer milliárd forintot.
Deszpot Károly szerint ugyanakkor a növekedés oka nem a bevételek növekedése, hanem a lakossági kényszermegtakarítás és a hitelmoratórium.
(MTI)
