Hogyan kerülhető el a céges ingatlan elárverezése?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adótartozás miatt lefoglalt céges ingatlan becsértékének megállapítása után kerülhet sor annak értékesítésére. Meg kell várni az árverezést, vagy létezik más megoldás? Milyen intézkedésekkel szemben lehet végrehajtási kifogással élni és mire kell ügyelni az eljárás során? E kérdéseket válaszolja meg posztjában az RSM blogja.

A végrehajtási eljárás során számtalan körülményre, buktatóra kell figyelnie az adózóknak. Gyakran nem élnek, vagy nem megfelelően élnek a törvény által biztosított lehetőségeikkel, annak ellenére, hogy a kényszerértékesítés miatt fellépő későbbi aránytalan káruk elkerülhető lenne, miközben a végrehajtás célja sem sérül.

Céges ingatlan kényszerértékesítése

Az ingatlan értékesítése iránt akkor intézkedik a NAV, ha a követelés egyéb végrehajtási cselekmény útján nem, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva térülne meg.

Amennyiben korábban a NAV ingó- és ingatlanfoglalást is foganatosított, csak akkor értékesítheti az ingatlant, ha az ingóértékesítésből befolyt összeg nem fedezi a tartozást és a végrehajtási jog – bejegyzésről való tájékoztatástól 45 nap, lakóingatlan esetén a jegyző tájékoztatását követően 60 nap – eltelt.

Halasztó hatályú igényper

Előfordulhat, hogy a végrehajtás alá vont ingatlanra az adóson kívül más személy tulajdonjoga (pl. közös tulajdon esetén a tulajdonostárs),vagy az ingatlan kényszerértékesítésének akadályát képező más joga (pl. haszonélvezet) van bejegyezve, amely jogot az ingatlanra vezetett végrehajtás nyilvánvalóan sérti.

Ilyen esetekben az, akinek a végrehajtás a fentiek szerinti jogát sérti, igénypert indíthat az ingatlan foglalás alóli feloldása iránt.

Az igényper indítása ugyan nincs határidőhöz kötve, azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy csak a foglalástól (végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat NAV-nak történő kézbesítést követő) 8 napon belül előterjesztett kereset esetén halasztja a lefoglalt ingatlan értékesítését.

Végrehajtási kifogás – nem mindegy, mikor terjesztik elő és miről szól!

Ahogy korábbi bejegyzésünkben említettük, a végrehajtási kifogás januártól alapvetően nem halasztja a végrehajtást, kivéve az árverés kitűzését követően, az árverés kitűzésének jogszerűségét vitató, első alkalommal benyújtott végrehajtási kifogást. Különösen fontos tehát figyelemmel kísérni a végrehajtó intézkedéseit, hiszen a késve előterjesztett kifogás nem gátja az újabb foglalásoknak.

Nem akasztja meg a végrehajtást, de a végleges elbírálásig nem lehet értékesíteni az ingatlant, ha a foglalás jogszerűségét, vagy a becsértéket vitatva terjeszt elő az adós kifogást.

Ingatlanárverési szabályok

Kifogás hiányában, vagy elutasítása esetén megnyílik az út az értékesítés előtt. A NAV az ingatlant a végrehajtási jog bejegyzéséről való értesülésétől számított 3 hónapon belül olyan időpontban köteles értékesíteni, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

De mi a helyzet akkor, ha az ingatlanban laknak? Az ingatlant alapvetően beköltözhető állapotban kell árverezni. Akkor kerülhet sor lakott ingatlan árverésére, ha abban korábbi szerződés alapján bérlő, vagy haszonélvező lakik (kivéve, ha azt a végrehajtási eljárás megindulását követő szerződéssel létesítették),osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban pedig a nem adós tulajdonostárs lakik. Könnyen belátható azonban, hogy az ingatlan lakott minősége korlátozhatja annak értékesíthetőségét.

Az Avt. alapján a lefoglalt ingatlan értékesítése történhet árveréssel, vagy árverésen kívüli eladással is. Az új jogszabály biztosítja az elektronikus árverések elsőbbségét a hagyományos árverésekkel szemben, mivel a hagyományos árveréseken korábban többször fordult elő olyan visszaélésszerű joggyakorlás, amely a veszélyeztette a végrehajtás célját.

Az eredményes árverésről a NAV jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld az adósnak, a megkeresésre folyó végrehajtás esetén a behajtást kérőnek, valamint azoknak, akiknek az ingatlan tekintetében ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett joguk van.

Ha az árverési vevő megfizette a vételárat és az árveréstől számított 30 nap eltelt, az esetlegesen előterjesztett végrehajtási kifogást véglegesen elbírálták, a NAV a jegyzőkönyvet megküldi az árverési vevőnek az árverési vétel igazolhatósága érdekében, illetve a földhivatalnak a tulajdonosváltozás bejegyzése érdekében. Ezt követően adható át az ingatlan a vevőnek.

Ha az első árverés sikertelen, ennek megállapításától; vagy ha az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, ennek jogerős elbírálásától számított 60 napon belül kell kitűzni a második árverést. Ha ez is eredménytelen lenne, 3 hónap elteltével ismételten kitűzhető az árverés. Ez a végrehajtási jog elévülési idején belül megismételhető.

Árverési vevőként érdemes alaposan végiggondolni a licitálást! Ugyanis ha az első árverés amiatt sikertelen, mert az árverési vevő a vételár-különbözetet 8 napon – halasztás engedélyezése esetén legfeljebb 60 napon – belül nem fizeti meg, letétbe helyezett előlegét elveszti. Emellett számolnia kell azzal, hogy a második árverésen már nem vehet részt. Ugyanakkor, ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adják el, mint amit ő az első árverésen ajánlott, úgy a korábbi árverési vevőt határozattal kötelezi a NAV a két vételár közti különbség valamint a második árverés költségeinek megfizetésére.

Fedezetcserére is van lehetőség

Nem feltétlenül kell megvárni, hogy a NAV elárverezze az ingatlant, amennyiben az adós társaság megfelelő egyéb vagyontárggyal, egyéb (akár külső) forrással rendelkezik.

Egy régi problémára nyújt megoldást az új végrehajtási törvény, mivel expressis verbis rögzíti a fedezetcsere jogintézményét. A gyakorlatban ugyan korábban is volt lehetőség más vagyontárgy felajánlására, azonban szabályozatlansága miatt – például az egyidőben futó fizetési könnyítési eljárás a fedezetcsere akadálya volt – nehézkes és bizonytalan volt alkalmazása. További nehézséget jelentett, hogy ezen lehetőség megítélése a NAV-on belül sem volt egységes. Két szék közül könnyedén a földön találta magát az adós, ha a fizetési könnyítési kérelmét amiatt vonta vissza, hogy lehetségessé váljon a csere kivitelezése, de utólag a hatóság másik szervezeti egysége átgondolta a követelés biztosítását.

A fedezetcserénél is fontos a határidő! Az adóhatóság az adós méltánylást érdemlő körülményére tekintettel legkésőbb az árverés kitűzését megelőzően előterjesztett kérelmére a lefoglalt vagyontárgyat feloldja a foglalás alól. Ennek feltétele, hogy a tartozás megtérülése a feloldást követően is biztosított maradjon, az adós olyan más vagyontárgyat ajánljon fel fedezetként, amely a feloldani kért vagyontárgy piaci értékét eléri, vagy meghaladja. A feloldásra és a felajánlott vagyontárgy foglalására egyidejűleg kerül sor.

Az Avt. fontos további újítása, hogy a fedezetcserére az eljárás szünetelése és felfüggesztése alatt is sor kerülhet. Így adott esetben fizetési kedvezményi eljárásra vagy engedélyezett részletfizetésre/halasztásra tekintettel történő szünetelés alatt is, vagy korábban méltányolható körülményekre hivatkozással történt felfüggesztés alatt is van lehetőség a lefoglalt vagyontárgy foglalás alóli szabadítására.

Érdemes a fedezetcsere kapcsán az összes számba vehető lehetőséget gondosan körüljárni! Adott esetben a megfelelő összegű, elismert vevőkövetelés, vagy árukészlet felajánlásával elkerülhető az értékes ingatlanvagyon árverési kényszerértékesítése, illetve megszűnik annak kockázata, hogy az árverési ellenérték és a forgalmi érték közti különbségből az adósnak jelentős vesztesége származzon.

Árverési hatállyal árverésen kívüli vétel

Amennyiben az adós társaság nem rendelkezik kellő forrással a fedezetcseréhez, további lehetőségként kínálkozik az ingatlan árverésen kívüli értékesítése. Ugyanis a megállapított becsértéken az adós által meghatározott vevőnek is értékesíthető a lefoglalt vagyontárgy. Az adós által meghatározott vételáron történik az értékesítés, ha az így befolyó vételár fedezi a behajtandó teljes követelést, valamint a végrehajtási költséget is.

Az árverésen kívüli eladás így mind az adós, mind a NAV szempontjából előnyös lehet. Egyrészt az így megállapított becsérték lényegesen magasabb lehet, mint bizonytalan árverési licitár, akár a piaci értéket is elérheti. Másrészt a NAV követelése is nagyobb eséllyel térül meg.

Azokban az esetekben, amikor a NAV más szerv, behajtást kérő közigazgatási szerv megkeresésére jár el akkor a behajtást kérő beleegyezése is szükséges az értékesítéshez, amennyiben a befolyó vételár nem fedezi maradéktalanul a végrehajtási költségeket és a behajtandó tartozást. Szintén beleegyezés szükséges az értékesítéshez, ha az ingatlant telki szolgalom, közérdekű használati jog, bejegyzett vagy törvényen alapuló haszonélvezeti jog terheli.

A bejegyzés szerzője dr. Csüllög Balázs, az RSM Hungary szenior adótanácsadója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---