Hosszú évek óta nem történt ilyen – milliárdokkal apadt a lakossági forint betétállomány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minimális mértékben ugyan, de csökkent 2022-ben a lakossági betétek állománya, amire hosszú évek óta nem akadt példa. A portfólió zsugorodása leginkább az utolsó negyedévben tapasztalható, ugyanakkor a devizabetétekbe továbbra is önti a pénzt a lakosság.

Igen gyászosan alakult az év vége a lakossági betétek szempontjából: decemberre 12 261,9 milliárd forintra olvadt az állomány, ami mindössze 32 milliárddal – 0,3 százalékkal – ugyan, de elmarad az egy évvel korábbi mennyiségtől – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A csökkenés pedig azért is különösen figyelemre méltó, mert az elmúlt években rendre jelentős mértékben emelkedett a lakossági betétek állománya Magyarországon.

A jegybank statisztikái szerint az elmúlt év igen változatosan alakult a lakossági betétek szempontjából. Februárban még új csúcsra, 12 937 milliárd forint fölé ugrott az állomány, miután több egyszeri, nagyobb összegű kormányzati juttatás – a gyermekes családoknak járó szja-visszatérítés, a tizenharmadik havi nyugdíj vagy a „fegyverpénz” – is hozzájárult a lakossági számlák egyenlegének emelkedéséhez. Az év közben aztán vegyes irányú mozgásba kezdett az állomány:

ám az utolsó negyedévben több mint 574 milliárdnyi pénz tűnt el a folyószámlákról, vagyis három hónap leforgása alatt eltűnt a lakossági betéti portfólió 4,5 százaléka.

Figyelemre méltó azonban, hogy a lakossági devizabetétek állománya közel 39 százalékkal, 2500 milliárd forintra emelkedett tavaly. Ezzel az idegen fizetőeszközökben – leginkább euróban és dollárban – vezetett folyószámlabetétek súlya 14,7-ről 20,4 százalékra emelkedett a lakossági portfólióban: ekkora arányra pedig korábban nemigen akadt példa.

A devizabetétek állományának – és súlyának – látványos emelkedéséhez persze hozzájárult a forint árfolyamának alakulása is, ám az MNB adatai szerint a növekedésben a friss pénzek játszották a meghatározó szerepet.

Miközben ugyanis tavaly a forintbetéteknél összességében mintegy 690 milliárdos mínuszt mutatott a tranzakciók – vagyis a friss befizetések és a kivétek – egyenlege, addig a devizabetéteknél csaknem 560 milliárd forintos pluszt mutatott a mérleg.

A betétállomány tavalyi, enyhe csökkenésével párhuzamosan a portfólió lejárat szerinti összetétele is átalakult valamelyest. A látra szóló és a folyószámlabetétek aránya tovább emelkedett, és a 2021. decemberi 79,9 százalékkal szemben a tavalyi év végén már elérte a 80,5 százalékot: ez azt jelenti, hogy a lakossági betétek bő négyötöde már lekötetlenül pihen a folyószámlákon, ami példátlanul magas arány.

Ezzel párhuzamosan az éven belüli lejáratokra lekötött pénzek súlya 9,9-ről 10,3 százalékra emelkedett, az éven túliaké viszont egy százalékponttal, 9,2 százalékra olvadt.

A teljes cikk ábrákkal, grafikonokkal a Világgazdaság oldalán érhető el, illetve IDE kattintva.

Foorrás: vg.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.