Hosszú évek óta nem történt ilyen – milliárdokkal apadt a lakossági forint betétállomány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minimális mértékben ugyan, de csökkent 2022-ben a lakossági betétek állománya, amire hosszú évek óta nem akadt példa. A portfólió zsugorodása leginkább az utolsó negyedévben tapasztalható, ugyanakkor a devizabetétekbe továbbra is önti a pénzt a lakosság.

Igen gyászosan alakult az év vége a lakossági betétek szempontjából: decemberre 12 261,9 milliárd forintra olvadt az állomány, ami mindössze 32 milliárddal – 0,3 százalékkal – ugyan, de elmarad az egy évvel korábbi mennyiségtől – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A csökkenés pedig azért is különösen figyelemre méltó, mert az elmúlt években rendre jelentős mértékben emelkedett a lakossági betétek állománya Magyarországon.

A jegybank statisztikái szerint az elmúlt év igen változatosan alakult a lakossági betétek szempontjából. Februárban még új csúcsra, 12 937 milliárd forint fölé ugrott az állomány, miután több egyszeri, nagyobb összegű kormányzati juttatás – a gyermekes családoknak járó szja-visszatérítés, a tizenharmadik havi nyugdíj vagy a „fegyverpénz” – is hozzájárult a lakossági számlák egyenlegének emelkedéséhez. Az év közben aztán vegyes irányú mozgásba kezdett az állomány:

ám az utolsó negyedévben több mint 574 milliárdnyi pénz tűnt el a folyószámlákról, vagyis három hónap leforgása alatt eltűnt a lakossági betéti portfólió 4,5 százaléka.

Figyelemre méltó azonban, hogy a lakossági devizabetétek állománya közel 39 százalékkal, 2500 milliárd forintra emelkedett tavaly. Ezzel az idegen fizetőeszközökben – leginkább euróban és dollárban – vezetett folyószámlabetétek súlya 14,7-ről 20,4 százalékra emelkedett a lakossági portfólióban: ekkora arányra pedig korábban nemigen akadt példa.

A devizabetétek állományának – és súlyának – látványos emelkedéséhez persze hozzájárult a forint árfolyamának alakulása is, ám az MNB adatai szerint a növekedésben a friss pénzek játszották a meghatározó szerepet.

Miközben ugyanis tavaly a forintbetéteknél összességében mintegy 690 milliárdos mínuszt mutatott a tranzakciók – vagyis a friss befizetések és a kivétek – egyenlege, addig a devizabetéteknél csaknem 560 milliárd forintos pluszt mutatott a mérleg.

A betétállomány tavalyi, enyhe csökkenésével párhuzamosan a portfólió lejárat szerinti összetétele is átalakult valamelyest. A látra szóló és a folyószámlabetétek aránya tovább emelkedett, és a 2021. decemberi 79,9 százalékkal szemben a tavalyi év végén már elérte a 80,5 százalékot: ez azt jelenti, hogy a lakossági betétek bő négyötöde már lekötetlenül pihen a folyószámlákon, ami példátlanul magas arány.

Ezzel párhuzamosan az éven belüli lejáratokra lekötött pénzek súlya 9,9-ről 10,3 százalékra emelkedett, az éven túliaké viszont egy százalékponttal, 9,2 százalékra olvadt.

A teljes cikk ábrákkal, grafikonokkal a Világgazdaság oldalán érhető el, illetve IDE kattintva.

Foorrás: vg.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).