Humbug a munkahelyteremtési támogatás?

– Megértem a felháborodását, de a feltételrendszert nem mi állítottuk fel, csak alkalmazzuk – reagál a tanácsadó cég munkatársa. – A fejlesztési adókedvezmény révén a 16 százalékos társasági adó alig 3,2 százalékát kell befizetniük azoknak a cégeknek, amelyek vállalják 75-150 ember hétéves foglalkoztatását. A jelentős közteherfizetés alól való felmentésnek természetesen ára van és ez a folyamatosság. Az államnak ugyanis az az érdeke, hogy ne csupán felvegyék, hanem meg is tartsák a munkavállalókat a cégek. A dolgozók után adót és járulékokat fizetnek a vállalatok, ami költségvetési bevétel. Ha elküldik őket, akkor nem csupán ettől a bevételtől esik el az állam, de a munkanélkülieknek fizetendő szociális támogatások révén újabb kiadása is támad – magyarázza Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki kifejezetten jónak tartja az igénybevétel szigorú feltételekkel való körülbástyázását. – Sokkal nyugodtabban telnének a napjaim, ha minden állami támoga-
tást ilyen felelősen ítélnének oda. A kormányoktól függetlenül nyolc éve létező fejlesztési adókedvezmény intézménye az adószakértő szerint elérte célját.

A kormányzati munkahelyteremtő programokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogja össze. Tájékoztatásuk szerint a kormány foglalkoztatáspolitikájában prioritást élvez a világgazdasági recesszió munkaerőpiacra gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. Ennek érdekében számos intézkedést dolgoztak ki. A napokban indultak útjára a munkahelymegőrző programok összesen 16,7 milliárd forint értékben. Munkáltatók és álláskeresők többek között munkaerő-piaci szolgáltatásra, képzésre, bérköltség-támogatásra, munkába járással összefüggő költségekre, csökkentett munkaidőben való foglalkoztatásra, illetve más munkáltatónál való foglalkoztatásra kérhetnek támogatást. A csoportos létszámleépítés megelőzésére 700 milliót szán az SZMM. A minisztérium reményei szerint ebből 1700-2000 munkahely őrizhető meg. Új munkahelyteremtését célzó pályázatokra – például a távmunka alkalmazásának ösztönzése – 2,25 milliárd forintot költenek az idén.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium tevékenységének számos eleme jár munkahelyteremtő hatással – például az exporttámogatási és kereskedelemfejlesztési programok – ám ezek eredményei nem számszerűsíthetők – tájékoztatta lapunkat az NFGM. Közvetlenül a Magyarországon megtelepedő vállalatok beruházásaiban és az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekben érhető tetten a több száz fős foglalkoztatás-bővülés. Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében szálláshely létesítésre kiírt pályázat keretében 800 munkahely létesülhet, míg a költségvetési forrásokból decemberben meghirdetett minisztériumi pályázatok közül a roma mikrovállalkozások támogatása révén várhatóan 130-140 új munkahely keletkezik.

Becslések szerint jelenleg 100-150 cég él a fejlesztési adókedvezmény lehetőségével. Alig öt százalékuk tartozik a kis- és középvállalkozások (KKV) körébe. Az adókedvezmény igénybevételének feltételrendszere a nagyvállalatoknak, közülük is elsősorban a multiknak kedvez. Bár számukra egyéni megállapodás keretében további kedvezmény is adható. A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének minimális beruházási összege egy-hárommilliárd forint régiótól függően. (Környezetvédelmi beruházásoknál százmillió forint a belépési határ.) Infrastrukturális beruházást nem igénylő szolgáltatóknak elég a foglalkoztatásbővítést és hosszú távú fenntartását garantálniuk. Az újonnan létesülő munkahelyek minimuma – szintén elhelyezkedéstől és cégnagyságtól függően – 15-75-150 fő. Mindezért cserébe maximum 80 százalékkal csökkenthetik a társasági adójukat. Csakhogy a rendeletben több csökkentő tétel is szerepel.

– Vegyünk példaként egy olyan beruházást, amely komoly infrastrukturális beruházás nélkül 150 új munkahelyet teremt – magyarázza Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója. – Ebben az esetben maximum a foglalkoztatottak 24 havi bérköltségének 25-70 százalékát írhatja le az adóból. Ha a példában szereplő cég már az első évben nyereséges és 160 millió forintra rúgó adófizetési kötelezettsége keletkezik, akkor ebből 128 millió forint erejéig érvényesítheti a kedvezményt. A kedvezmény egészen addig vehető igénybe, amíg az évente érvényesített összeg el nem éri az igényelhető maximumot. Ez nyereséges cég esetén akár öt év alatt bekövetkezhet, míg a foglalkoztatási kötelezettség hét évre szól. Ha a foglalkoztatottság a szerződésben vállalt létszám alá sülylyed, a cég elesik a támogatástól, sőt az adókedvezmény címén be nem fizetett összeget kamatostól kell visszafizetnie. Akkor is elesik a támogatástól, ha időközben bizonyos jogcímeken munkaügyi bírságot szabnak ki rá.

A szigorú feltételek miatt jobbára a nagyobb cégek éltek az adókedvezmény lehetőségével. A válság nyomán támadt hitelínség azonban a kisebbeket is ide terelheti. Kölcsön helyett az adókedvezmény terhére fejleszt a társaság, ami akkor is jó üzlet lehet, ha később kamatostól kell visszafizetni a teljes összeget. A régió országaiban mindenütt kisebbek az adóterhek, így mi legfeljebb a kedvezmények és a pályázatok útján szétosztott költségvetési és uniós támogatások révén lehetünk versenyképesek.

A foglalkoztatásösztönzésnek azonban ez csak egy vékonyka szelete – teszi hozzá Essősy Zsombor. – Ennél jóval fontosabbak a beruházásösztönző vagy a munkahelyek megőrzését támogató állami pályázatok, amelyeket a napokban hirdettek meg. Hatásukat azonban jelentősen rontja, hogy a rendszer három eleme közül egyik sem működik tökéletesen. A vállalkozók innovatív beruházási tervek helyett gyenge lábakon álló ötletekkel bombázzák a pályázatkiírókat, az irányító hatóságok – így például a minisztériumok – lassan és gyakorta rosszul célozva írják ki a pályázatokat, míg a pályázatkezelő szervezetek egy része még mindig hivatalként működik, bírál ahelyett, hogy szolgáltatna. Mindezek együttes eredőjeként a cégek ma inkább elbocsátanak, mintsem új munkahelyeket teremtenének.

Forrás: Népszabadság