Több forráshoz juthatnak a hazai kkv-k 2009-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megjelentette a 2009. évi technológiafejlesztést célzó támogatások pályázati kiírásainak tervezeteit, amelyek társadalmi egyeztetése 2009. januárjában zajlik.

A jelenlegi tervezetek alapján megállapítható, hogy a vállalkozások a korábbi évekhez viszonyítva idén több támogatásra pályázhatnak, és kedvezőbb feltételekkel hívhatják le az elnyert támogatásokat, továbbá a támogatással kapcsolatos árbevételi és foglalkoztatási kötelezettségvállalások is könnyebbé válnak”- összegezte a Start Tőkegarancia Zrt.

A 2009. évi pályázatok tervezetei a 2007-2008. során megszokott struktúrát követik, tehát az A jelű pályázatok – amelyek elbírálása folyamatos, automatikus jellegű -, a kisebb összegű fejlesztési beruházások támogatását célozzák, a B jelű komplex vállalkozásfejlesztésre vonatkozó, nagyobb összegű pályázatokon kizárólag KKV-nak minősülő vállalkozások vehetnek részt, a C jelű pályázatok pedig az exportorientált és beszállító-jellegű vállalkozások nagy összegű technológiai fejlesztésére irányulnak.

A 2009. évre vonatkozó pályázati kiírás tervezetek jelentős keretösszeg emelkedést mutatnak mind 2007-hez, mind 2008-hoz viszonyítva és a támogatások igénybevételének feltételei is kedvezőbbé válnak.
Az Európai Unió szabályai lehetőséget biztosítanak arra, hogy Magyarország egyes régióiban a középvállalkozások támogatási intenzitása elérhesse a 60%-ot, míg a mikro- és kisvállalkozások támogatási intenzitása akár 70% is lehet. „Természetesen a feltételek kedvezőbbé válása jó hír a pályázatok iránt érdeklődő vállalkozásoknak, de igazi áttörést a támogatási intenzitás növelésével lehetne elérni.” – véli Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia Zrt. üzletág igazgatója.

„Azt tapasztaljuk, hogy a hazai KKV-k azért nem veszik igénybe a támogatást, mert sok esetben nem jutnak olyan mértékű banki forráshoz, amivel a projekt saját erő szükségletét finanszírozni tudnák. Magasabb támogatási intenzitás esetén kevesebb saját erőre lenne szükség, amelynek biztosítása kisebb terhet jelent a vállalkozások számára.” – tette hozzá Szakáll Gábor.

Forrás: világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).