Így kell elszámolni a családi pótlékot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a családi pótlék adókötelezettségével kapcsolatos rendelkezéseket; az APEH az ezzel kapcsolatos tudnivalókat ismertette a honlapján.

A magánszemélyek 2009-ről teljesítendő bevallási kötelezettségüknek a 0953-as bevallással, a 0953E egyszerűsített bevallással, valamint a 09M29-es munkáltatói adómegállapítással tehetnek eleget. Az egyszerűsített bevallás valamint a munkáltatói adómegállapítás esetében a magánszemélyeknek nincs teendőjük, ugyanis ezeknél az összevont jövedelemadatok már nem tartalmazzák a családi pótlék adóköteles összegét – idézte az útmutatót az MTI.

A 0953-as bevallást benyújtók esetében a 09M30-as igazolásban nem szerepel a családi pótlék adóköteles összege, így azt a bevallásban korrekciós tényezőként nem kell figyelembe venni, bevallásukat a munkáltató által kiállított igazolás alapján kell elkészíteni.

A munkáltatóknál a jogszabályi változások következtében nincs szükség a 2009. szeptembert követő elszámolások utólagos módosítására, az adóelőleg túlfizetés visszatérítésére, a havi bevallások önellenőrzésére, a 09M30-as igazolásoknak a hatályos jogszabály alapján történő kitöltésén túl nem terheli őket többletkötelezettség – derül ki az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóból.

Akiknek év közben – 2009. augusztus 31-e után – megszűnt a munkaviszonya/tagsági viszonya, és év közben nem létesítettek új jogviszonyt, a munkáltatótól kapott Adatlap 2009. 14. sora az egyéb adóterhet nem viselő járandóságok között tartalmazhatja a családi pótlék adóköteles összegét.

A megjegyzés rovatban azonban külön is szerepel az az összeg, amelyet a munkáltató az adóelőleg levonásakor adóköteles családi pótlék jogcímen, adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe vett. Ebben az esetben a megjegyzés rovatban szereplő összeget le kell vonni az adatlap 15. sorának d oszlopában található összegből. Az adatlapon szereplő személyi jövedelemadó előleg nem igényel korrekciót.

Ha – összevetve a ténylegesen levont személyi jövedelemadót, adóelőleget a bevallásban megállapított adóval – az adózó javára különbözet mutatkozik, azt az adóhatóság, vagy – munkáltatói elszámolás esetén – a munkáltató visszatéríti.

Az APEH a magánszemélyek 0953-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2010. március 1-jétől utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. Ha az adózó bevallását javítani kell, a kiutalásra nyitva álló határidőt a bevallás kijavításának napjától kell számítani.

Az egyszerűsített bevallás esetében, amennyiben a magánszemély elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és egyszerűsített bevallását 2010. május 20-ig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóságnak, a kiutalásra az előbb ismertetett általános szabály vonatkozik.

Munkáltatói adómegállapítás esetén a magánszemély javára mutatkozó különbözetet a munkáltató az adómegállapítás határidejét (2010. május 20.) követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza.

Forrás: Napi.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.