Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a családi pótlék adókötelezettségével kapcsolatos rendelkezéseket; az APEH az ezzel kapcsolatos tudnivalókat ismertette a honlapján.
A magánszemélyek 2009-ről teljesítendő bevallási kötelezettségüknek a 0953-as bevallással, a 0953E egyszerűsített bevallással, valamint a 09M29-es munkáltatói adómegállapítással tehetnek eleget. Az egyszerűsített bevallás valamint a munkáltatói adómegállapítás esetében a magánszemélyeknek nincs teendőjük, ugyanis ezeknél az összevont jövedelemadatok már nem tartalmazzák a családi pótlék adóköteles összegét – idézte az útmutatót az MTI.
A 0953-as bevallást benyújtók esetében a 09M30-as igazolásban nem szerepel a családi pótlék adóköteles összege, így azt a bevallásban korrekciós tényezőként nem kell figyelembe venni, bevallásukat a munkáltató által kiállított igazolás alapján kell elkészíteni.
A munkáltatóknál a jogszabályi változások következtében nincs szükség a 2009. szeptembert követő elszámolások utólagos módosítására, az adóelőleg túlfizetés visszatérítésére, a havi bevallások önellenőrzésére, a 09M30-as igazolásoknak a hatályos jogszabály alapján történő kitöltésén túl nem terheli őket többletkötelezettség – derül ki az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóból.
Akiknek év közben – 2009. augusztus 31-e után – megszűnt a munkaviszonya/tagsági viszonya, és év közben nem létesítettek új jogviszonyt, a munkáltatótól kapott Adatlap 2009. 14. sora az egyéb adóterhet nem viselő járandóságok között tartalmazhatja a családi pótlék adóköteles összegét.
A megjegyzés rovatban azonban külön is szerepel az az összeg, amelyet a munkáltató az adóelőleg levonásakor adóköteles családi pótlék jogcímen, adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe vett. Ebben az esetben a megjegyzés rovatban szereplő összeget le kell vonni az adatlap 15. sorának d oszlopában található összegből. Az adatlapon szereplő személyi jövedelemadó előleg nem igényel korrekciót.
Ha – összevetve a ténylegesen levont személyi jövedelemadót, adóelőleget a bevallásban megállapított adóval – az adózó javára különbözet mutatkozik, azt az adóhatóság, vagy – munkáltatói elszámolás esetén – a munkáltató visszatéríti.
Az APEH a magánszemélyek 0953-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2010. március 1-jétől utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. Ha az adózó bevallását javítani kell, a kiutalásra nyitva álló határidőt a bevallás kijavításának napjától kell számítani.
Az egyszerűsített bevallás esetében, amennyiben a magánszemély elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és egyszerűsített bevallását 2010. május 20-ig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóságnak, a kiutalásra az előbb ismertetett általános szabály vonatkozik.
Munkáltatói adómegállapítás esetén a magánszemély javára mutatkozó különbözetet a munkáltató az adómegállapítás határidejét (2010. május 20.) követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza.
Forrás: Napi.hu
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.
Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.
A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
