Infografika: felpörgött az építőipar


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korábbi súlyos visszaesés után tavaly magához tért a magyar építőipar, s uniós viszonylatban is kiemelkedő növekedést produkált, érdemben hozzájárulva ezzel a GDP bővüléséhez. Az InfoTandem infografikája.


Ritkán fordul elő, hogy valamilyen mutatóban Magyarország lekörözi Európát. Az építőipar tavaly bemutatta ezt a bravúrt: a teljes szektor termelése – főként a részben uniós forrásból megvalósult beruházásoknak, illetve a lakásépítések emelkedésének köszönhetően – 29,6 százalékkal, azaz csaknem harmadával nőtt (folyó áron 2494,8 milliárd forintra), miközben az EU28-ak átlagos mutatója csupán 3,8 százalékos bővülést tükrözött. Az előző évhez képest a második leggyorsabb tempót felmutató Lettország is valamivel 20 százalék alatt maradt, az olyan meghatározó tagállamok, mint Németország, Franciaország vagy épp Csehország pedig az átlaghoz hasonló, 3-4 százalékos javulást produkáltak. A nullszaldó körüli olaszok mellett három EU-tagállamnál egyenesen csökkent az építőipar teljesítménye: a spanyoloknál 1,7, a románoknál 5,1 százalékkal olvadt, míg a görögöknél 14,6 százalékkal zuhant a szektor produkciója.

 

A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy a kiugró magyar sikert a 2016-os súlyos visszaesés „alapozta meg”. A KSH adatai szerint a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari cégeknél – ezekről vannak részletesebb adatok –, ahol tavaly szintén nagyon magas, 27 százalékos konjunktúráról árulkodnak a számok (termelési értékük folyó áron 1713 milliárd forintra rúgott), 2016-ban még 23,4 százalékos csökkenést regisztráltak. A mostani felívelés tehát egy mély gödörből való kikapaszkodásnak felel meg leginkább.

Mindazonáltal a szektor elmúlt évi bővülése az ország bruttó hazai termékének növekedéséhez igen nagy mértékben, 1,0 százalékponttal járult hozzá. Székhely szerint vizsgálva minden régióban bővült a termelés. Biztató jel, hogy az év során kötött új szerződések összehasonlító áron számított értéke 62,4 százalékkal meghaladta a 2016-os szintet, azév végi szerződésállomány pedig 129,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

A legalább 5 fős szervezetek körében tavaly 3 millió 27 ezer embert alkalmaztak a nemzetgazdaságban, ebből 118,4 ezren dolgoztak az építőiparban. Ez 4 százalék alatti súly, ám a teljes szektor – az itt működő nagyszámú, 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásnak köszönhetően – az összes foglalkoztatott létszámából jóval magasabb arányban, 6,8 százalékkal részesedett.

Az előzetes adatok alapján tavaly 115,8 milliárd forintot fordítottak beruházásokra az építőiparban. Ez összehasonlító áron 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál, ám az ágazat súlya így is minimális maradt: az összes nemzetgazdasági beruházásnak mindössze 1,8 százalékát adta.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Élénkül az ingatlanpiac

Februárban bővült a kínálat az eladó lakóingatlanok piacán havi és éves összevetésben, miközben a kereslet is jelentősen nőtt – közölte saját adatai alapján az ingatlan.com.

2024. március 1.

Derűlátóbbak a cégvezetők

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított februári értéke 52,2 pontra javult a januári 50,1 pontos értékről; februárban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt bővülésről számoltak be – közölte pénteken a Magyar logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

2024. március 1.

Az uniós energiapiac manipulációval szembeni védelmét erősítené az EP

Az Európai Parlament elfogadta a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szembeni fellépésről szóló REMIT-rendelet módosítását, egyebek mellett hatékonyabb védelmet biztosítva az európai háztartások és vállalkozások számára energiaszámláik védelmében a rövid távú piaci áringadozásokkal szemben – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.