Infografika: felpörgött az építőipar


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korábbi súlyos visszaesés után tavaly magához tért a magyar építőipar, s uniós viszonylatban is kiemelkedő növekedést produkált, érdemben hozzájárulva ezzel a GDP bővüléséhez. Az InfoTandem infografikája.


Ritkán fordul elő, hogy valamilyen mutatóban Magyarország lekörözi Európát. Az építőipar tavaly bemutatta ezt a bravúrt: a teljes szektor termelése – főként a részben uniós forrásból megvalósult beruházásoknak, illetve a lakásépítések emelkedésének köszönhetően – 29,6 százalékkal, azaz csaknem harmadával nőtt (folyó áron 2494,8 milliárd forintra), miközben az EU28-ak átlagos mutatója csupán 3,8 százalékos bővülést tükrözött. Az előző évhez képest a második leggyorsabb tempót felmutató Lettország is valamivel 20 százalék alatt maradt, az olyan meghatározó tagállamok, mint Németország, Franciaország vagy épp Csehország pedig az átlaghoz hasonló, 3-4 százalékos javulást produkáltak. A nullszaldó körüli olaszok mellett három EU-tagállamnál egyenesen csökkent az építőipar teljesítménye: a spanyoloknál 1,7, a románoknál 5,1 százalékkal olvadt, míg a görögöknél 14,6 százalékkal zuhant a szektor produkciója.

 

A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy a kiugró magyar sikert a 2016-os súlyos visszaesés „alapozta meg”. A KSH adatai szerint a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari cégeknél – ezekről vannak részletesebb adatok –, ahol tavaly szintén nagyon magas, 27 százalékos konjunktúráról árulkodnak a számok (termelési értékük folyó áron 1713 milliárd forintra rúgott), 2016-ban még 23,4 százalékos csökkenést regisztráltak. A mostani felívelés tehát egy mély gödörből való kikapaszkodásnak felel meg leginkább.

Mindazonáltal a szektor elmúlt évi bővülése az ország bruttó hazai termékének növekedéséhez igen nagy mértékben, 1,0 százalékponttal járult hozzá. Székhely szerint vizsgálva minden régióban bővült a termelés. Biztató jel, hogy az év során kötött új szerződések összehasonlító áron számított értéke 62,4 százalékkal meghaladta a 2016-os szintet, azév végi szerződésállomány pedig 129,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

A legalább 5 fős szervezetek körében tavaly 3 millió 27 ezer embert alkalmaztak a nemzetgazdaságban, ebből 118,4 ezren dolgoztak az építőiparban. Ez 4 százalék alatti súly, ám a teljes szektor – az itt működő nagyszámú, 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásnak köszönhetően – az összes foglalkoztatott létszámából jóval magasabb arányban, 6,8 százalékkal részesedett.

Az előzetes adatok alapján tavaly 115,8 milliárd forintot fordítottak beruházásokra az építőiparban. Ez összehasonlító áron 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál, ám az ágazat súlya így is minimális maradt: az összes nemzetgazdasági beruházásnak mindössze 1,8 százalékát adta.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 14.

Nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

A befektetési alapokban kezelt vagyon egy év alatt 13,8 százalékkal 7851 milliárd forintra nőtt 2021. december végére; az év utolsó hónapjában a növekedés mértéke 2,5 százalékot, 191 milliárd forintot tett ki – tájékoztatta a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

2022. január 14.

Decemberben is 7,4 százalékkal nőttek az árak

Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbiaknál, az egy hónappal korábbi szintet 0,3 százalékkal haladták meg, az év egészében pedig átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2022. január 14.

Nőtt az építőipar termelése

Novemberben 12,3 százalékkal nőtt az építőipar termelése az előző év azonos időszakához képest, az épületek építése 11,6 százalékkal, az egyéb építményeké 14,8 százalékkal bővült – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).