Infografika: fogynak a kisboltok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy esztendő alatt közel ezer élelmiszerüzlet szűnt meg Magyarországon, ám tízezer lakosra vetítve még így is majdnem négyszer annyi van belőlük, mint Németországban. Az InfoTandem heti infografikája.


A hazai élelmiszerbolt-hálózat egységeinek száma jó ideje csökkenő tendenciát mutat, az elmúlt egy évben azonban a megszokottnál markánsabb, 5,1 százalékos apadást mértek. A fogyasztói információkat szolgáltató Nielsen felmérése szerint 2015 elején már csak 17,73 ezer általános élelmiszerüzlet működött hazánkban, szemben az egy esztendővel korábbi 18,67 ezerrel.

A visszaesés egyértelműen a kisebb, legfeljebb 200 négyzetméteres eladóterű hálózatot, azaz a hagyományos boltokat érintette. Arányaiban a legnagyobb mértékben, 8 százalékkal az 51–200 négyzetméteres kategória ritkult meg, de 4,7 százalékkal szűkült az ennél kisebbek mezőnye is. A darabszámot tekintve természetesen továbbra is e két mérettípus uralja a mezőnyt, együttesen még mindig a 88 százalékát adják a teljes hálózatnak, noha kereken ezer egységet veszítettek egy év leforgása alatt. Mindeközben a nagyobb méretkategóriák valamelyest bővülni tudtak, egységeik száma összesen félszázzal gyarapodott. A főként szupermarketeket és diszkontokat magában foglaló 401–2500 négyzetméteres csatornához például 29 szereplővel több tartozott a mostani év elején, mint legutóbb.

Az 5 százaléknyi országos fogyatkozás mögött meglehetősen nagy regionális eltérések mutatkoznak. Az északnyugati megyékben példáulmínusz 10 százalékot regisztráltak, de a Budapestet és Pest megyét magában foglaló centrumban is jóval átlag fölötti, 9 százalékos volt a visszaesés. Délkeleten ugyanakkor csupán 3 százalékos volt a mínusz, északkeleten pedig stagnált a boltszám. Figyelemreméltó, hogy a folyamatos apadás ellenére a hazai hálózat még mindig nagyon szétaprózottnak számít: míg nálunk 10 ezer lakosra 18 élelmiszerüzlet jut, addig Ausztriában 7, Németországban pedig csupán 5.

A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása

  • érdekes számviteli példák
  • jogszabály alkalmazási tippek
  • döntési alternatívák
  • könyvelési lépések
  • ábrák és táblázatok

A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja!

Rendelje meg most a két könyvet egy áráért! >>

Érdemes egy pillantást vetni arra is, hol tartunk manapság az ezredfordulóhoz képest. A számok erőteljes szűkülésről, egyúttal koncentrációs folyamatról árulkodnak. A 2000-ben mért 25,24 ezres boltállomány mára 30 százalékkal mérséklődött. Ezen belül az 50 négyzetméteres, vagy annál kisebb üzletek száma 46 százalékkal zsugorodott, ellenben a 401–2500 négyzetméteres kategóriában 63 százalékos felfutás zajlott le. A leglátványosabb robbanás azonban az ennél is nagyobb – a hipermarketeket felvonultató – méretkategóriában történt, ahol az üzletek száma több mint hétszeresére ugrott: 2000 elején még csak 24 egységből állt ez a hálózat, mostanra viszont 172 szereplősre hízott. 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.