Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Súlyosan veszteségesbe fordult a hitelintézeti szektor az idei első félévben, főként a devizahiteles perek okán képzett céltartalékok miatt. Június végén a devizahitel-állomány 25,4 százaléka volt késedelmes. Az InfoTandem heti infografikája.
A hitelintézetek mérlegfőösszege 2014. első félévében 2,3 százalékkal apadt, s június végén 30,44 ezer milliárd forintot tett ki. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első negyedév még nyereséges volt, ám a másodikban elszámolt 355,6 milliárdos adózás előtti veszteséggel együtt a félévet a szektor 278,8 milliárd forintos negatív szaldóval zárta. A 132 nyereséges hitelintézet együttes pozitív egyenlege 36,8 milliárd forintot mutatott, ugyanakkor a 37 veszteséges szereplő mínusz 315,6 milliárddal terhelte meg a mérleget. (A vizsgált körbe a részvénytársasági, a szakosított és a szövetkezeti hitelintézetek, a fióktelepek, valamint három speciális szakosított szereplő – az MFB, az Eximbank, illetve a Központi Elszámolóház és Értéktár – tartoznak.)
A tavalyi első félév végén a hitelintézetek összességében még 57,2 milliárdos nyereséget könyvelhettek. A romlás főként annak tudható be, hogy az intézmények zöme az idén már céltartalékot képzett azokra a veszteségekre, amelyek a devizahitelek árfolyamrése alkalmazásának semmissége miatt valószínűsíthetőek, sőt némelyikük már az egyoldalú szerződésmódosítások miatt várható ráfizetésekkel is kalkulált. A céltartalékolás összege együttesen körülbelül 350 milliárdot tett ki.
A 480,3 milliárdos kamateredmény 0,5 százalékkal múlta felül a bázisidőszakit, miközben a jutalékeredmény 20,6 százalékkal, 221,1 milliárd forintra ugrott. Utóbbi javarészt a tranzakciós illeték áthárításának a következménye (ennek bevételét a jutalékbevételeknél, ráfordításait viszont az egyéb nem kamateredményeknél, a ráfordítások terhére elszámolt adók között mutatják ki). A működési költségek minimális mértékben, 336,1 milliárd forintra mérséklődtek.
Az átlagos jövedelmezőség a második negyedévben romlott. Az eszközjövedelmezőség a márciusi plusz 0,3 százalékról június végére mínusz 0,7-re, a tőkejövedelmezőség pedig plusz 3,4 százalékról mínusz 7,3 százalékra gyengült. Az átlagos tőkemegfelelési mutató az első negyedév végi 19,5-ről 17,4 százalékra olvadt.
Június végén a hitelintézetek 17,86 ezer milliárd forintos teljes bruttó hitelállományának 22,3 százaléka volt késedelmes (ami némi javulás a 2013. első félév végi 23,9 százalékhoz képest). Ebből 14,1 százaléknyi szeletet a 90 napon túl késedelmes hitelek hasítottak ki. Az összes hitelre képzett értékvesztés állomány 10,8 százalékos súlyt képviselt.
A teljes bruttó hitelállomány nagyobb része, 57 százaléka devizahitel, a fennmaradó pedig forinthitel. Utóbbiaknál a 90 napon túl késedelmesek 11,8 százalékot, a devizahiteleknél 15,8 százalékot tettek ki.
A félév végén az úgynevezett átstrukturált hitelek elérték a 3,04 ezer milliárd forintot, azaz a teljes hitelállomány 17 százalékára rúgtak. Ezen belül az újra késedelmes hitelek súlya a második negyedévben 44,3 százalékra emelkedett.
