Jobsgarden: Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A Jobsgarden kutatása szerint a cégek 62 százaléka tervez foglalkozni a mesterséges intelligenciával a közeljövőben.
Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megvizsgálva a magyar kkv szektorban működő cégeket, megfigyelhető, hogy sokszor a nagyvállalatokhoz hasonló problémákkal küzdenek, de esetükben a méretgazdaságossági mutatók egész más képet festenek, így más megoldások és lehetőségek állnak a kkv szektor képviselői rendelkezésére.
Nagyvállalati környezetben minden releváns fenyegetésre igyekeznek valamilyen védelmi mechanizmust működtetni – számos ajánlás, jogszabály elvárásokat támaszt ebben a tekintetben, ráadásul egyes üzletágakban még a felügyeleti szervek is kikényszerítik a biztonsági megfeleléseket. Megvizsgálva a magyar kkv szektorban működő cégeket, megfigyelhető, hogy sokszor a nagyvállalatokhoz hasonló problémákkal küzdenek, de esetükben a méretgazdaságossági mutatók egész más képet festenek, így más megoldások és lehetőségek állnak a kkv szektor képviselői rendelkezésére. Szerencsére persze a kkv méretű szervezetek felépítése általában egyszerűbb és átláthatóbb, mint a nagyoké, így számukra a nagyvállalati biztonsági szint elérése ennek megfelelően gyorsabban és olcsóbban lehetséges. A fő cél minden esetben az, hogy kockázatarányos biztonsági rendszerek működjenek.
Alátámasztva a fenti állításomat, szeretném bemutatni vázlatosan, hogy milyen lépések mentén alakul ki és működik egy biztonsági rendszer.
Az így kialakuló védelmi rendszerek értéke/ jelentősége a rendellenes működés és az incidensek mihamarabbi észlelésében, illetve az illetékes szereplők mihamarabbi informálásában mutatkozik meg.
Fontos kiemelni, hogy a fentiekben körülírt folyamat lépései egymásra épülnek, és ha bármelyik kimarad nem érhető el a kívánt cél.
Az információbiztonságban a legerősebb eszközünk a prevenció, de fontos tudni, hogy a legnagyobb odafigyelés és gondosság mellett sem valósítható meg a rendszer 100%-os védelme. A fő cél az, hogy gyorsan és hatékonyan tudjunk reagálni a nem kívánt eseményekre. Kulcskérdés ehhez a fenti biztonsági intézkedéseken túl a kollégák oktatása és felkészítése. A fenti folyamatlépések egyértelműen azt szolgálják, hogy hatékony és gyors reakciókra legyünk képesek.
Az információbiztonság megteremtése és fenntartása egyértelműen üzleti érdek, tehát érdemes az üzleti tervezés, vezetői elköteleződés szintjéről kiindulni.
A sajátosságainkra, működési területünkre figyelemmel kialakított védelmi rendszereknek megkerülhetetlenül egymásra kell épülniük, s meg kell követelnünk a saját dolgozóinktól, beszállítóinktól, szolgáltatóinktól a kiépített biztonsági rendszer szerinti lépéseket.
Mindehhez elengedhetetlen a vezetők és a beosztott kollégák módszeres képzése, a vonatkozó feladatok, illetve a lehetséges kockázatok iránti érzékenyítése. Így elvárandó például a tudatosabb eszközhasználat, adat- és titokvédelemi előírások betartása mindenkitől, akár olyan hétköznapi szinten is, hogy megfelelő jelszavas és fizikai védelemmel óvják az eszközeiket, vagy pakoljanak el az asztalokról minden szenzitív adatot tartalmazó iratot egy zárható szekrénybe. A következő lépés pedig már az, hogy megtanítsuk munkatársainknak, hogyan és mi alapján észleljenek egy-egy incidenst, illetve tudják, hogy egy esetlegesen előforduló ilyen esetben mi a teendőjük.
A fentiek jelentős része nem informatikai feladat, de szerves részei az információbiztonság megteremtésének és fenntartásának. Mi mutatná jobban, hogy az információbiztonsági stratégiai célok eléréséhez szükséges a szakmák közti hatékony együttműködés, -mint hogy például a információbiztonsági vezetőnek el kell tudnia magyarázni a jogász kollégának, hogy milyen kockázatokat szeretne kezelni jogi eszközökkel és milyen garanciákat vár el a teljesítéshez kötődően, vagy egy esetleges szerződésszegés esetén milyen mértékű kártérítést követel meg…
A fenti intézkedéseket kell aztán mérlegelnünk az informatika nyújtotta biztonsági funkciók alkalmazával. Melyek ezek? Kiderül a cikk folytatásából.
A cikk szerzője Kancsal Tamás (BrightDea Solution Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.
A Jobsgarden kutatása szerint a cégek 62 százaléka tervez foglalkozni a mesterséges intelligenciával a közeljövőben.
2024 első negyedévében 2779 új lakás épült, 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Datahouse által közétett, legfrissebb adatok szerint idén áprilisban 10 402 új személyautót helyeztek forgalomba. Ez a tavaly áprilisi számokhoz képest jelentős, 21,4 százalékos növekedés – számolta ki pénteken közzétett elemzésében a Használtautó.hu. Az első 4 hónapban pedig 10,4 százalékos növekedéssel 42 075-tel több új személyautó közlekedik az utakon tették hozzá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!