Nagyot ment a norvég nyugdíjalap


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A norvég állami nyugdíjalap (SPU), a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapjának befektetései 28,5 milliárd dollár nyereséget hoztak az idei második negyedévben.

A részvényekbe, kötvényekbe és ingatlanokba fektető nyugdíjalap vagyona június végén 1020 milliárd dollár volt.

A negyedévben az átlagos megtérülési ráta a részvényeknél 3 százalék, a kötvények esetében 3,1 százalék, az ingatlanoknál pedig 0,8 százalék.

Június végén az alap vagyonán belül a részvények aránya 69,3 százalék, a kötvényeké 28 százalék, az ingatlanoké pedig 2,7 százalék volt.

A norvég nyugdíjalapnak a világ csaknem 9 ezer cégében vannak befektetései. Arányait tekintve a legnagyobb befektetése a Microsoft, az Apple és az Alphabet, a Google anyacége.

A nyugdíjalap kötvénybefektetéseinek élén az amerikai, a német és a japán állampapírok állnak.

Norvégiában 1990-ben hozták létre az állami nyugdíjalapot, amelybe az északi-tengeri olaj- és gázkitermelésből származó bevételeket helyezik el, majd ezeket a pénzeket a világ különböző részein fektetik be részvényekbe, kötvényekbe és ingatlanokba.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 14.

Nem tréfa: megszűnik a kkv-kamatstop április 1-jével

A kkv-kamatstop 2024. április 1-jével kivezetésre kerül, de egyik érintett vállalkozás törlesztőrészlete sem fog emelkedni – közölte csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. március 13.

EY: Nem pörög a világgazdaság, mégis optimisták a cégvezetők 

Profitnövekedésre számít idén a vezérigazgatók többsége a kedvezőtlen világgazdasági környezet ellenére – mutat rá az EY legfrissebb, 21 országban, köztük Franciaországban, Németországban, Olaszországban 1200 CEO részvételével készült nemzetközi felmérése. A döntéshozók a hatékonyságnövelésre fókuszálnak, felgyorsítanák a szervezeti átalakításokat.  

2024. március 13.

Az ipari termelés 3,6 százalékkal csökkent

2024 januárjában az ipari termelés volumene 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,1 százalékkal csökkent – erősítette meg szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).