Írásbeli felszólítással kell a munkavállalói tartozást érvényesíteni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előfordulhatnak olyan esetetek, amikor a dolgozó tartozik a munkáltatójának. A törvényi előírások szerint más és más szabályokat kell alkalmazni annak függvényében, hogy a kérdéses követelés miből ered.

A Munka Törvénykönyve szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet a dolgozótól visszakövetelni. A visszakövetelés határideje az általános, három éves elévülési időre emelkedik azonban akkor, ha a kifizetés alaptalanságát a munkavállalónak fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. Tehát, ha a dolgozó a téves kifizetés alaptalanságát nem ismerhette fel, és nem is ő idézte elő, akkor egy viszonylag rövidebb, 60 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség a túlfizetés visszakövetelésére. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató a fenti határidőn belül nem intézkedik a visszakövetelés felől vagy netán nem is veszi észre, akkor a határidő jogvesztő jellege miatt később már semmit sem tehet, a munkavállaló ugyanis mentesül a visszafizetési kötelezettség alól.

Más a helyzet akkor, ha a téves kifizetést a dolgozó felismerhette vagy esetleg éppen ő maga idézte elő. Ilyenkor ugyanis a visszakövetelési joggal az általános három éves elévülési időn belül lehet élni. Kérdés azonban, hogy mit is jelent a kifizetés alaptalanságának a felismeréseként nevesített kitétel. Ez általában csak a konkrét kifizetés és az eltérés nagyságrendje alapján dönthető el, azaz azt kell vizsgálni a kommentár szerint, hogy volt-e olyan jelentős különbség a korábbi bérfizetések és a jogalap nélkül kifizetett bér között, amit a dolgozónk észrevehetett volna. Előfordulhat továbbá, hogy a munkavállaló közrehatása folytán kerül sor a tévedésre (pl. téves adatszolgáltatás alapján). Bármelyik esetről is légyen szó, a munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség, neki kell tehát igazolnia, hogy a téves bérfizetést a munkavállaló idézte elő, illetve, hogy a tévedést fel kellett volna ismernie.

A fizetési felszólításban mindig meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetendő összeget, a befizetés napját és módját, továbbá tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is. A fizetési felszólítással szemben a dolgozó – a jogorvoslati eljárás keretén belül – keresettel élhet a munkaügyi bírósághoz. Fontos tudni továbbá, hogy a bírói gyakorlat szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért nettó összegben kell visszafizetni, továbbá, hogy a visszafizetésre beszámítás útján is sor kerülhet.

A Munka Törvénykönyve egy rövid passzusban foglalkozik azzal az esettel is, amikor nem a jogosulatlanul felvett munkabér, hanem egyéb tartozás visszaköveteléséről van szó. Előírja, hogy a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggő (más) tartozásai megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Ebből következően a korábbi gyakorlat arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ilyen, egyéb tartozást is csak írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni, amely ellen a dolgozó nyújthatott be kereset a munkaügyi bírósághoz.

A Legfelsőbb Bíróság 2001-ben született jogegységi határozata azonban változtatott a helyzeten Kimondta ugyanis, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásának, valamint az általa okozott kárnak a megtérítésére irányuló igényét – választása szerint – munkaügyi jogvitában is érvényesítheti. Az egyéb tartozások esetén tehát nem kötelező fizetési felszólítást küldeni. Dönthet úgy is a foglalkoztató, hogy az igényét a bíróság előtt, keresettel érvényesíti. Indokolatlan lenne ugyanis a munkáltatót a fizetési felszólítás kibocsátására kötelezni akkor, ha az eset körülményeiből eleve nyilvánvaló, hogy az nem vezet eredményre, az ellen a munkavállaló keresettel fog élni – mutat rá a Legfelsőbb Bíróság. Erre tekintettel kimondták tehát, hogy a munkáltató akár fizetési felszólítással, akár munkaügyi jogvita (per) keretében élhet a visszakövetelés lehetőségével. Fontos továbbá kiemelni, hogy a munkavállaló egyéb tartozásával kapcsolatos igényt (pl. tanulmányi szerződés megszegéséből eredő visszafizetési kötelezettség vagy ruhapénz tartozás az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Július elsején indul az otthonfelújítási program

Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.