Januárban 1,5 százalékkal nőttek a lakbérek az előző hónaphoz képest


Idén januárban az előző havi csökkenést követően újra emelkedtek a lakbérek: országosan 1,5, Budapesten 1,9 százalékkal lettek magasabbak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből.

A KSH oldalán közölt adatok szerint a januári lakbérek éves szinten országosan 13, Budapesten 12 százalékkal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 98, illetve 88 százalékkal emelkedtek.

Arra is kitértek, hogy 2024 januárjában a megfigyelt hirdetések 90 százaléka többlakásos épületben lévő lakásra vonatkozott, a fennmaradó mintegy 10 százalékban családi házat hirdettek meg. Budapesten a kiadó ingatlanok mindössze 4,5 százaléka volt családi ház. A múlt hónapban a fővárosban a hirdetések 45, országosan 46 százaléka származott magánszemélytől.

Az ingatlan.com közleménye idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: számítottak arra, hogy a múlt év utolsó hónapjában látott havi szintű csökkenés után januárban ismét felfelé mozdulnak az albérletárak. Ez elsősorban a fizetések emelkedésének és az infláció visszahúzódásának, vagyis a reálbérek növekedésének köszönhető. A magasabb fizetésekből a bérbeadók is többet tudnak elkérni bérleti díjra – értékelte a friss adatokat a szakember.

A reállakbérek növekedése előbb-utóbb a befektetőket is visszacsábíthatja a lakáspiacra, ami középtávon a lakásárak emelkedésével is együtt járhat – tette hozzá Balogh László a közleményben.

Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy február közepén Budapesten átlagosan 250 ezer forint volt a bérleti díj, a legdrágább városrész a II. kerület 352 ezer forinttal. Második helyen áll az V., a harmadikon pedig az I. kerület 335 ezer és 300 ezer forintos bérleti díjjal. Továbbra is a legnagyobb albérletkínálattal rendelkező városrészek közé tartozik a XI. és XIII. kerület, előbbit 250 ezer, utóbbit 255 ezer forintos átlagos lakbér jellemezte február közepén.

Februárban két vármegyeszékhelyen is átlépték a 200 ezer forintos átlagértéket a bérleti díjak: Székesfehérváron átlagosan 210 ezer forintot, Debrecenben pedig 205 ezer forintot kell fizetni annak, aki most albérletet keres.

A két nagyvárosban látott drágulás leginkább annak köszönhető, hogy ipari és gazdasági központokról van szó, amelyek munkaerőpiaci szempontból jelentős fejlődést mondhatnak magukénak – ismertette Balogh László az ingatlan.com közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.