Javult a GKI konjunktúraindexe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavaly év végi pesszimizmus után januárban javultak az üzleti és fogyasztói várakozások is; a GKI konjunktúraindexe a tavaly utolsó kéthavi csökkenés után januárban ismét elérte a tavaly novemberi szintjét.

Az év első hónapjában az üzleti várakozások érezhetően elmaradnak, a fogyasztói várakozások azonban jóval kedvezőbbek tavaly novemberi szintjüknél. Ugyanakkor a járvány előttihez viszonyítva az üzleti bizalmi index magasabban, a fogyasztói alacsonyabban áll – közölte a GKI Gazdaságkutató.

Csak a szolgáltató szektor maradt pesszimista

A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke az előző havi mínusz 1,8 pontról januárban 0,1 pontra javult. Az üzleti bizalmi index értéke 4,4 pontról 6,4 pontra emelkedett januárban, a fogyasztói bizalmi index a decemberben mért mínusz 19,4 pontról mínusz 17,8 pontra javult.

Az üzleti szférán belül januárban a szolgáltató cégek kivételével minden ágazat derűlátóbbá vált.

Az ipari bizalmi index a decemberi átmeneti visszaesés után januárban ismét emelkedett. Ez a rendelésállomány kedvezőbb megítélésnek és a javuló termelési várakozásoknak volt a köszönhető, az exportlehetőségekről és a készletekről alkotott vélemény azonban romlott.

gki

Az építőipari termelők hangulata januárban hibahatáron belül javult, de ezen belül a mélyépítőké romlott. Az előző háromhavi termelés és főleg a rendelésállomány értékelése érezhetően kedvezőbb lett.

A kereskedelmi bizalmi index a decemberi jelentős csökkenést követően kisebb mértékben, de emelkedett. Az eladási pozíció megítélése jelentős mértékben javult, a rendeléseké pedig kissé pozitívabb lett. A szolgáltatói bizalmi index januárban valamelyest csökkent, romlott az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága harmadik hónapja enyhén csökken, bár januárban már csak hibahatáron belüli mértékben. Azonban továbbra is minden ágazatban több a létszám növelésére, mint csökkentésére számító cég, leginkább az iparban. A foglalkoztatási szándék főleg az építőiparban mérséklődött.

A fogyasztók bizalma is erősödött

Ugyanakkor a GKI szerint a lakosság munkanélküliségtől való félelme december után januárban is csökkent, bár még messze van a járvány előttitől. A cégek áremelési törekvése az építőipar kivételével – ahol a decemberi történelmi csúcshoz képest némi fékeződés történt – minden ágazatban tovább erősödött. A kereskedelmi cégek körében a decemberi kétharmadról háromnegyedre nőtt az áremelésre készülők aránya. A szolgáltató szektorban ez az arány bő 50 százalékos.

A fogyasztók inflációs várakozása viszont több hónapos erősödés után második hónapja gyengül. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok továbbra is pesszimistán látják – különösen a kereskedelmi és szolgáltató szektorban -, de ennek mértéke januárban enyhült. A lakosság véleménye is kedvezőbb lett – írták.

A GKI fogyasztói bizalmi index a novemberi jelentős csökkenés után decemberben és januárban is emelkedett, tavaly nyári szintjére tért vissza. A lakosság saját januári pénzügyi helyzetét a decemberinél kissé kedvezőbbnek látta, közel azonosnak a járvány előttivel. A megtakarítási képesség megítélése ugyancsak kedvezőbb lett. A lakosság a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét a decemberinél sokkal rosszabbnak érezte.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.