Jelentősen javultak az üzleti kilátások egy kamarai felmérés szerint


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentősen javult a vállalkozások helyzetértékelése januárban a negyedévvel korábbihoz képest: az Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúramutatója 2022 októberéhez képest plusz 10 pontról plusz 21 pontra nőtt – közölte a kamara gazdaságkutatója pénteken.

A felmérésében 351 cégvezető véleményét kérdezték meg cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A negyedéves konjunktúramutató értéke a szolgáltató vállalkozások esetében a legmagasabb, plusz 27 pont. Az építőipari cégek körében plusz 24 pont, a feldolgozóiparban plusz 19 pont, míg a kereskedelemben tevékenykedő cégek körében a legalacsonyabb, plusz 14 pont. Az előző negyedévhez képest az építőipari cégek esetében 32, a szolgáltató cégek körében 16, a feldolgozóipari cégek esetében 7, a kereskedelmi cégek körében pedig 4 ponttal nőtt a mutató értéke.

A konjunktúramutató értéke a döntően exportáló vállalkozások körében a legmagasabb, plusz 25 pont, a nem exportáló vállalatok körében plusz 17 pont, a részben exportáló cégek körében pedig plusz 14 pont. Az előző negyedévhez képest a döntően exportáló cégek között 12, a részben exportáló vállalatok esetében 9, a nem exportáló cégek körében pedig 7 ponttal emelkedett a mutató értéke.

A felmérés szerint az almutatók azt jelzik, hogy a vállalkozások vezetői a jelenlegi rendelésállomány és a beruházások várható szintje kivételével optimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat a 2022. októberi szinthez viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékű, 27 pontos javulás a várható termelési szint megítélésében tapasztalható. Szintén jelentős mértékű volt az emelkedés a várható jövedelmezőség, az elmúlt féléves termelési szint és a várható kapacitáskihasználtság megítélése szempontjából is.
Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor az összes mutató esetén negatívabb a vállalatok jelenlegi helyzetértékelése.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).