Jövő tavasszal indulhat a beruházási hitel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az újfajta konstrukciót a megbízhatónak minősülő Széchenyi kártyatulajdonos cégek akár ingatlanfedezet nélkül is igényelhetik.

A válságidőszakban fel kellene gyorsítani a beruházási hitel és a Tőke unió program indítását – mondta lapunknak Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Hiszen – tette hozzá – a kis- és középvállalkozásoknak most minden korábbinál nagyobb szükségük van segítségre, nemcsak azért, hogy fejleszteni tudjanak, hanem hogy minél kevesebb áldozattal túléljék a krízist.
Szerinte amikor a banki források beszűkülnek és egyre nehezebb hitelhez jutni, nem kell új dolgokat kitalálni. Támaszkodni lehet a kkv-kal napi kapcsolatban lévő, a szektorról sok információval rendelkező és az igényeiket ismerő szervezetekre, illetve azok programjaira. Továbbra is hinni kell a vállalkozókban, és olyan hitelt kell kitalálni, amely nemcsak olcsó, de gyorsan és egyszerűen hozzáférhető – fogalmazott a vezérigazgató.

A Széchenyi Kártyára épülő beruházási hitelről szólva Krisán László elmondta, az a Jeremie mikro- és az MFB kisvállalkozói hitele kombinációjaként a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával jön létre. A megemelt összegű mikrohitel kiváló alapot szolgáltat a jellemzően 5–50 millió forint közötti, alacsony kamatozású, tízéves futamidejű konstrukcióhoz, amelyet a megbízhatónak minősülő Széchenyi kártyás vállalkozások akár ingatlanfedezet nélkül is igényelhetnek. Az új hiteltípust a Széchenyi Kártyához hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, valamint a VOSZ irodahálózatában lehet majd igényelni, várhatóan 2009 tavaszától. Mint megtudtuk, az indításhoz szükséges pénzügyi szolgáltató cég a KA-VOSZ és a Garantiqa Pont Tanácsadó (GPT) Zrt. közös társasága lesz, alapítása folyamatban van.

A Tőke unió program – mint arról korábban beszámoltunk – arra épül, hogy a különböző finanszírozási formák felerősíthetik egymást, a mögé tett garancia pedig katalizátorként működhet a hitelezés során, különösen azóta, hogy a bankok kockázatviselési hajlandósága a nemzetközi pénzügyi válság miatt drámaian csökkent. A kockázati tőkével megerősített vállalkozó hitelképessége növekszik, s az ennek eredményeként megnyílt hitellehetőségeket önrészként felhasználva addig nem is remélt EU-forrásokat nyerhet el. A programot ennek megfelelően öt cég – a Garantiqa Pont Tanácsadó Zrt., a KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt., a Garantiqa Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint a GPT és a KA-VOSZ által újonnan megalapítandó pénzügyi vállalkozás – menedzseli, de szükség esetén a finanszírozói oldalról bevonnak bármely bankot vagy kockázatitőke-társaságot.
A program lényege, hogy a vállalkozók hamarosan az ország 120 településének 208 pontján az EU-s források hatékony lehívását is elősegítő, egyablakos ügyintézés keretében szaktanácsadást és részletes terveket kapnak tervezett forrásbevonásukhoz, sőt, fel is kutatják számukra a kölcsönt nyújtó hitelintézeteket, a befektetésre kész kockázatitőke-társaságokat, valamint segítenek eligazodni az uniós pályázatok között, azaz a szerződések megkötéséig „kézen fogva” vezetik a vállalkozót, és minden forrás mögött ott áll a Garantiqa készfizető kezességvállalása. Ha az ügyfél a kapott javaslatot elfogadja, a tanácsadó elindítja a forrásszerzést, s ha kell, pályázatot ír, hitelkérelmet fogalmaz meg, tárgyal a kockázatitőke-alapokkal, vagyis a szerződéskötésig menedzseli a konstrukciót.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.