Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer
2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.
2024. január 1-jével indult a kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon, amelynek lényege, hogy csak olyan kötelezően visszaváltási díjas termék hozható forgalomba, amire a gyártó megfizeti a visszaváltási díjat. Nem újrahasználható kötelezően visszaváltási díjas csomagolás esetén ezt a gyártónak a koncessziós társaság, azaz a MOHU Zrt. felé kell megtennie, ekkor a visszaváltási díj darabonként egységesen 50 forint. Ezt a visszaváltási díjat a gyártó áthárítja a kereskedőre, majd ők pedig a végfelhasználóra. A vevők így ennyivel drágábban vásárolhatják meg az érintett termékeket, de a kiürült, nem sérült csomagolás visszaváltásával a visszaváltási díjat visszakaphatják. – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Adótanácsadási Üzletágának vezetője.
Az újrahasználható kötelezően visszaváltási díjas termékek esetén a rendszer kicsit másként működik – tájékoztat a szakértő. A MOHU Zrt. ugyanis ilyenkor nem érintett a visszaváltással, a gyártó pedig a forgalmazónak vagy a fogyasztónak fizeti vissza az általa meghatározott összegű és általa áthárított visszaváltási díjat. A rendszernek mindkét esetben az a célja, hogy minél több italtermék csomagolás kerüljön visszaváltásra.
Az érintett, kötelezően visszaváltási díjas termék a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír. Tipikusan ilyenek a sörös, energiaitalos vagy üdítős dobozok, illetve a boros palackok. Nem tartozik viszont ebbe a körbe a tej és tejtartalmú italtermékek csomagolása, valamint a speciális alakjuk miatt visszaváltó berendezéssel nem visszaváltható csomagolások.
Szintén kivételt képez a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolása. A csekély mennyiségű kibocsátó az a gyártó, amely által forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas italtermékek száma a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg az 5000 darabot. Az ilyen gyártók (jellemzően kisebb pincészetek) által forgalomba hozott palackok így 2024. július 1-jét követően sem fognak a DRS hatálya alá tartozni, így a DRS-sel együtt járó különböző kötelezettségek sem fogják terhelni ezeket a gyártókat.
A többieknek viszont napokon belül lejár a moratórium és már nem hozhatnak forgalomba kötelezően visszaváltási díjas termékeket a megfelelő jelölés nélkül – figyelmeztet Antretter Erzsébet. A gyártók ezzel bizonyára tisztában vannak, hiszen, ha még nincsenek túl a megfelelő MOHU regisztráción, akkor – tekintettel a 45 napos határidőre – már sajnos elkéstek. Ha jövő héttől mégis forgalomba hoznak nem megfelelően regisztrált termékeket, akkor azokat az országos hulladékgazdálkodási hatóság – egyéb szankciók alkalmazása mellett – kötelezően vissza is hívja.
Ami pedig fogyasztókat illeti, 2024. július 1-től érdemes még tudatosabban keresniük az érintett termékeken a visszaválthatóságra utaló jelölést, hiszen az alapján dönthető el, hogy az italtermék dobozát, üvegét vissza tudják-e váltani. Szintén fontos, hogy a csomagolást nem szabad összenyomni, az automata ugyanis csak azokat a termékeket képes visszaváltani, amelyeken jól olvasható a vonalkód.