Kamatot csökkentett az MNB

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A monetáris tanács – a piaci várakozásokkal ellentétben – 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden, és jelezte, hogy az egyhetes betéti eszköznél is hasonló változtatást tart indokoltnak.

A kamatvágást a vártnál lassabb gazdasági növekedéssel indokolta a testület; a jegybank legfrissebb Inflációs jelentésében továbbra is gazdasági növekedést, de a korábbi 2,0-3,0 százalékkal szemben már csak 0,3-2,0 százalék közötti GDP-bővülést vár idén.

A forint gyengült az euróval szemben a hírre, az árfolyam több mint 1 forinttal, 350 forintra ugrott fel.

Az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésről kiadott indoklásában. Kifejtették, hogy a magyar gazdaság idei teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, miközben az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el.

A makrogazdasági adatokat 2020-ban jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedévben érvényesülnek a leginkább. A GDP tavaszi jelentős visszaesését követően, a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható. A gazdaság második félévi gyors, „V” alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése – írták.

A tanács szerint a jelenlegi eszköztár megfelelő mozgásteret nyújt a kihívások célzott és rugalmas kezelésére; az állampapír-vásárlási programra továbbra is védőhálóként tekintenek, amelyet a szükséges esetben és a szükséges mértékben kívánnak használni. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács megítélése szerint a jelenlegi makrogazdasági környezetben az egyhetes betéti eszköz kamatában hasonló elmozdulás indokolt, mint az alapkamat esetében.

A testület megállapította, hogy a koronavírus-járvány a világgazdaságot legyengült állapotban érte, a növekedési kilátások így érdemben romlottak, a dezinflációs hatások pedig általánosan erősödtek. Ezzel párhuzamosan a globálisan meghatározó jegybankok további lazító lépéseket vezettek be. A magyar gazdaságot ugyanakkor stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány, így 2020 első negyedévében a magyar gazdasági növekedés 2,2 százalékra lassult ugyan, az eurózónához viszonyított növekedési többlete azonban így is jóval meghaladta az elmúlt években elért 3 százalékpont körüli értéket. Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus-járvány első hullámával szemben, ami megfelelő alapot jelent a gazdasági növekedés helyreállításához – írta a monetáris tanács.

Összességében a GDP 2020-ban szerény ütemben növekedhet. A növekedés 2020-ban 0,3-2,0 százalék, 2021-ben 3,8-5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5-3,7 százalék lehet.

A gazdasági védekezés költségeinek és a nominális GDP mérsékelt növekedésének hatására a költségvetés idei évi hiánya a korábbi évekhez képest emelkedik, azonban nemzetközi összehasonlításban alacsony marad. Az államadósság ráta átmenetileg növekszik, azonban a gazdasági növekedés gyors helyreállításával párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek.

A koronavírus-járvány következtében a magyar gazdaságban is erős dezinflációs hatások jelentek meg. A fogyasztóiár-index az év eleji átmeneti emelkedést követően a várakozásoknak megfelelően gyorsan visszatért a jegybanki toleranciasávba, majd annak alsó széléig csökkent. Az infláció erős változékonysága előretekintve is fennmarad, azonban az áremelkedés üteme a költségérzékeny tételek hatásainak kifutásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. A koronavírus-járvány miatt romló gazdasági konjunktúra több csatornán keresztül mérsékli az adószűrt maginflációt. A visszafogottabb külső inflációs környezet mellett a korábbi évekhez képest gyengébb hazai kereslet is egyre inkább fékezi az inflációs alapfolyamatokat. Az erős dezinflációs hatások mellett az adószűrt maginfláció 3 százalék alá csökken: 2020-ban 3,3-3,5, majd 2021-ben 2,6-2,7 százalékon alakul – áll az indoklásban.

(MTI)

---