Keményebben büntetik a tiltott piacbefolyásolást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új európai uniós szabályok alapján július 3. után Magyarországon is szigorodik a bennfentes kereskedelem és a tőkebefektetési csalás büntetése, a legsúlyosabb piacbefolyásoló tevékenységek miatt büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók, és jelentősen emelkednek a kiszabható bírságösszegek is – mondta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank háttérbeszélgetésén.

Elmondta: az új szabályok szerint a bírság meghatározásánál minden esetben a visszaéléssel elért nyereség, vagy az így elkerült veszteséget kell majd alapul venni.

A bennfentes kereskedelmet és a tiltott piacbefolyásolást megvalósító természetes személlyel szemben 5 millió eurós, gazdasági társaság esetében 15 millió eurós büntetés is kiszabható – mondta Szeniczey Gergő.

Az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: a tagállami, így a magyar felügyelő hatóságok ezentúl az eddig nem szabályozott, például tőzsdén kívüli kereskedési ügyleteket is ellenőrizhetik.

Tanulmányi szerződés – 2016.09.01.
Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést? Amikor a munkavállaló tanul: Kell szabadságot kivenni? Ki fizeti a tanulmányi költségeket? Ami ne maradjon ki a tanulmányi szerződésből Mikor jár magasabb bér a végzettség miatt? A tanulmányi szerződés megszegésének jogkövetkezményei Előadók: Dr. Kártyás Gábor és Balogh Mónika További részletek >>

Kifejtette: az unió azért szigorított a szabályozáson, mert az utóbbi években a globalizálódó pénzügyi piacokon megjelenő, elsősorban elektronikus kereskedési platformok és technológiák új lehetőségeket nyitottak a piaci manipuláció előtt. A folyamat visszaszorítása, illetve a felügyeleti hatáskörök, eszköztár harmonizációja érdekében elengedhetetlenné vált az uniós szabályrendszer felülvizsgálata. Ennek keretében az Európai Parlament 2014 áprilisában elfogadta a piaci visszaélésekről szóló, 2016. július 3-tól alkalmazandó új rendeletet és irányelvet, az úgy nevezett MAR és MAD II. szabályokat.

A szabályozás a tagállami felügyeleti hatóságok eszközrendszerét is bővíti, lehetővé téve egyebek mellett a bizonyítékok lefoglalása érdekében a vizsgált személyek területére történő belépést, valamint a távközlési szolgáltatóktól a releváns telefon- és adatforgalmi nyilvántartások bekérését. Ebben a vonatkozásban Magyarország már korábban teljesítette az uniós elvárásokat, így a magyar jogszabályok alapján eddig is alkalmazhatók voltak az említett felügyeleti jogosítványok. Az ilyen beavatkozó jellegű hatáskörök azonban – az új uniós előírások szerint is – csak kivételesen, adott esetben előzetes engedélyek birtokában, és a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett állhatnak a tagállami hatóságok rendelkezésére – mondta.

Kifejtette, a szabályok szigorítása azért volt időszerű, mert a piaci információ idő előtti megosztása, szivárogtatása sokkal egyszerűbbé, és sokkal hatékonyabbá vált az utóbbi időben, napjainkban elég egy tőzsdei fórumon bedobni egy információt, az nagyszámú befektető döntését befolyásolhatja, esetleg félrevezetheti őket.

Barnóczki Péter főosztályvezető utalt arra, hogy a bennfentes kereskedési, illetve információkezelési problémák a kibocsátó cégeknél is felmerülhetnek, ezért elvárható, hogy ezeket szigorúan, a szabályoknak megfelelően kezeljék a kibocsátók is. Így például a kibocsátó cégeknek jegyzéket kell készíteniük a bennfentes információkhoz hozzáférhető személyekről, változás esetén frissíteni kell a jegyzéket, illetve ezt a listát, kérésre, az illetékes hatóságnak meg kell küldeni.

A bennfentes kereskedelem legsúlyosabb esete, ha a tőzsdére bevezetett részvénytársaságnál meglévő információt valaki a közzététel előtt felhasználja, és ennek alapján köt üzletet a piacon. Mostantól szankcionálni kell majd a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét, illetve kiszivárogtatását is – mondta.

A jegybanki szakemberek elmondták: szabadságvesztésre is ítélhetik a piacbefolyásolás elkövetőjét, amelynek bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció esetén a kiszabható felső határa 4 év lesz, a bennfentes információk jogosulatlan közzététele esetén pedig maximum 2 évre ítélhetik annak elkövetőjét. Fontos változás, hogy a piacbefolyásolás kísérlete, vagy az arra felbujtás is bűncselekménynek számít.

(Forrás: MTI)

---