Keményen bírságolhat majd a piacfelügyelet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csak biztonságos termék hozható forgalomba Magyarországon, a gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságáról, az importőr és a forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan terméket, amelyről szakmai ismerete alapján tudnia kellene, hogy az nem biztonságos – ebből indul ki az egységes piacfelügyelet szabályait módosító törvénytervezet, amely a nemzetgazdasági tárca honlapján véleményezhető.


A tervezet hatálya a Magyarországon gyártott és forgalomba hozott termékekre terjed ki, és várhatóan szeptembertől kell majd alkalmazni, előírásai nem vonatkoznak a régiségekre és az olyan termékekre, amelyeket használat előtt meg kell javítani.

A tervezet kimondja, hogy a CE jelölés csak akkor helyezhető el a terméken, ha a gyártó előtte kiállítja az uniós megfelelőségi nyilatkozatot. Ha a piacfelügyeleti hatóság kéri ezt a nyilatkozatot, akkor a gyártónak azt 8 napon belül meg kell küldenie neki.

A piacfelügyeleti hatóság mintát vehet a termékből, azt laboratóriumban megvizsgáltathatja, és jogosult belépni az érintett gazdasági szereplő székhelyére, telephelyére. Ha a termék széles körben, fokozottan veszélyeztet, akkor e tényt a felügyelet a sajtóban is közzéteszi.

Jogsértés esetén a piacfelügyeleti hatóság alap esetben 15 ezertől 500 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A javaslat hangsúlyozza a visszatartó erőt, és azt, hogy súlyosbító körülmény a 3 éven belüli újbóli jogsértés. A piacfelügyeleti hatóság mindig bírságol, ha a jogsértés a fogyasztók testi épségét, egészségét sérti, vagy veszélyezteti. Ekkor a bírság összege 15 ezertől 2 milliárd forintig terjedhet. A jogerősen kiszabott, de be nem fizetett bírság után a jegybanki alapkamat kétszerese a fizetendő kamat.

Az új szabályok szerint a piacfelügyeleti hatóságok tárgyalással, és anélkül is bírságolhatnak. Az utóbbi esetben a megbírságolt kérheti tárgyalás megtartását, és annak eredményeként a hatóság módosíthatja – esetleg vissza is vonhatja – a határozatát.

A veszélyes, és forgalomba nem hozható termékek bekerülnek a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerbe (KPIR). Az ezt működtető – nem nevesített – hatóság vesz részt az Európai Termékbiztonsági Hálózatban, és azon keresztül kapcsolódik a KPIR a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerhez (RAPEX).

Forrás: Törvénytervezet a termékek egységes piacfelügyeleti szabályozásáról


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

A kisgyermekes szülők érdekében indított versenyfelügyeleti eljárást a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.

2024. június 21.

Sok céget érhet kellemetlen meglepetés, mert hamarosan lejár a NIS2 regisztráció határideje

Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.  

2024. június 21.

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.