Kereskedés földön, vízen, levegőben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei évtől konkrétabbá és egyes esetekben szigorúbbá válnak a vasúti étkezőkocsikban, a repülőkön vagy épp a távolsági buszon folytatott árusítás feltételei, például a vásárlók számára látható helyen kell feltüntetni a kereskedő nevét és székhelyét is. Ha pedig termékforgalmazás az utazásszervezés célja, akkor januártól már ennek a helyét és időpontját is kötelezően be kell jelenteni az illetékes jegyzőnél, aki erről tájékoztatja a fogyasztóvédelmi felügyelőséget.


Az év elejétől érdemes odafigyelni a kereskedelemmel foglalkozóknak tevékenységük feltételeire, mivel módosult a kereskedelemről szóló 2005. évi CVXIV. törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) számú kormányrendelet is.

Az előbbi jogszabály a tevékenységek folytatásának, továbbá a termékek forgalmazásának alapvető követelményeire és ellenőrzésére terjed ki, míg az utóbbi állapítja meg a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait.

A rendelet több ponton is kiegészült, valamint a mellékleteiben megtalálható, a nyilvántartás-vezetés és a bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkörök is módosultak. A kereskedelmi törvény módosítása csekélyebb, ám pontos magyarázattal szolgál a rendeletet megérteni vágyók számára, mivel az értelmező rendelkezések közé bekerült egy új – 13.a. – pont, amelyben a közlekedési eszközön folytatott értékesítés fogalmát írja le, mintegy engedélyezetté téve azt.

Ezt azért lényeges áttekintenünk, mivel a fent hivatkozott rendelet eme tevékenységi forma végzésének feltételeit taglalja, valamint a bejelentési kötelezettségére vonatkozó adatokat sorolja fel.

A törvény szerint tehát a közlekedési eszközön folytatott értékesítés nem más, mint a vasúti étkezőkocsiban és büfében, autóbuszjáraton, személyhajó éttermében és büféjében, valamint polgári repülőgépjáraton végzett kiskereskedelmi tevékenység. Ez azonban még nem elégséges ahhoz, hogy bármilyen terméket forgalmazhassunk ebben a formában, ugyanis a módosítással ez a tevékenység is bekerült a törvény ama bekezdésébe, amelyben azon kereskedelmi tevékenységek foglalnak helyet, melyekre vonatkozóan a konkrét termék kereskedelme jogszabályi felhatalmazás alapján betiltható vagy korlátozható, illetőleg az is lehetséges, hogy a tevékenység kizárólag egyik vagy másik kereskedési formában folytatható.

A rendelet további kitételeket határoz meg a közlekedési eszközön folytatott értékesítésre vonatkozóan, a tekintetben, hogy kiköti: milyen feltételekkel lehet megkezdeni és folytatni azt. Eszerint szükséges hozzá a közlekedési eszköz tulajdonosának vagy üzembentartójának engedélye, továbbá elengedhetetlen az értékesített termékekre vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedélyek birtoklása, valamint a kereskedő nevét és székhelyét is fel kell tüntetni, méghozzá a vásárlók számára látható helyen.

A kereskedelmi törvény szerinti bejelentési kötelezettséget a fentiekben írt rendelet szabályozza a „kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárások” című fejezetében. Ebben a tekintetben a jegyző hivatott nyilvántartást vezetni a bejelentett adatokról és információkról. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó adatok köréről a rendelet mellékletében tájékozódhatunk, mely januártól már két új kötelező adatot is tartalmaz.

Ennek egyike ama közlekedési eszköznek a megjelölése, amelyen esetlegesen a kereskedelmi tevékenységet folytatni akarjuk. Ám ha termék forgalmazása céljából szeretnénk utazást vagy rendezvényt szervezni, akkor januártól már ennek a helyét és időpontját is kötelezően be kell jelentenünk.

Erre vonatkozóan a rendelet szűkítést is tartalmaz, mivel meghatározza azt is, hogy a jegyző részére tett bejelentést az utazást vagy rendezvényt megelőzően legkésőbb 15 nappal kell megtenni.

A határidő betartása azért is fontos, mert ez után a jegyző részére is határidőt szab a rendelet, mivel a bejelentés másolatát legkésőbb 3 napon belül meg kell küldenie az utazás vagy rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.

Végül pedig fontos tudnunk azt is: ha mozgó járművön történő kereskedelmi tevékenységet akarunk folytatni, erre vonatkozóan nem csak egyszerű bejelentési kötelezettségünk van, mivel a rendeletben ez a tevékenység a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységek közé került be.

Már 2013-ban év közben is sokszor módosult a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás – ha többet szeretne tudni a tavalyi és a 2014-ben hatályba lépő változásokról, fel szeretne készülni azok alkalmazására, jöjjön el 2014. február 13-án szakmai rendezvényünkre!

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ennek megfelelően az illetékes hatóság adja meg hozzájárulását, és ezáltal kizárólag a külön engedély birtokában kezdhető meg és folytatható a tevékenység. Ezzel összefüggően a jegyzői nyilvántartás is csak a hatóságtól érkezett engedélyről szóló értesítést követően vezethető.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

A kisgyermekes szülők érdekében indított versenyfelügyeleti eljárást a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.

2024. június 21.

Sok céget érhet kellemetlen meglepetés, mert hamarosan lejár a NIS2 regisztráció határideje

Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.  

2024. június 21.

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.