Késve fizet a legtöbb európai cég


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Európában átlagosan a cégek 37,8 százaléka fizet határidőre, míg Magyarországon ez az arány 40,8 százalék – derül ki a Dun & Bradstreet Hungária Kft. elemzéséből. Hazánkban a mikrovállalkozások fizetik leginkább határidőben számláikat.


Európában Portugáliában fizeti ki a legkevesebb cég határidőre számláit, míg Németországban a legjobb a fizetési határidőre teljesítés, áll a Bisnode csoporthoz tartozó, nemzetközi cégminősítéssel foglalkozó Dun & Bradstreet Hungária Kft. elemzésében. Európában átlagosan a cégek 37,8 százaléka fizet határidőre, és a vállalkozások 53,2 százaléka késik 1 és 30 között a számlafizetésekkel.

A számlafizetési tapasztalatok a Dun & Bradstreet nemzetközi fizetési tapasztalat programjából származnak, mely több millió számlainformációt összesítve határozza meg a fizetési trendeket, valamint mondja meg egy cégről, hogy általában mekkora késéssel és milyen határidőben fizet.

A vizsgált európai országok közül Németország és Svájc az egyetlen, ahol nagyobb a határidőben fizetők aránya a késve fizetőkénél. Németországban a cégek 74,7 %-a, míg Svájcban 55,3 százalék teljesíti számláit határidőben. Spanyolországban, Portugáliában és Lengyelországban a legmagasabb az extrém, 90 napnál nagyobb késések aránya, ami már a fizetőképesség hiányára is utalhat. Nagy Britanniában és Ausztriában meglepő módon nem igen fizetnek határidőre a vállalkozások, mivel több, mint 60 százalékuk 1 és 30 nap közötti késéssel teljesít.

Magyarországon a számlák 40,8 százalékát fizetik határidőre, azonban ha az egy napos kését még megengedjük (mivel hazánkban bevett gyakorlat, hogy a cégek a határidő napján utalják el számláik ellenértékét, és ezért az 1 nap késéssel érkezik meg), akkor a magyar cégek 53 százaléka teljesít időben. Hazánkban a mikrovállalkozások fizetik leginkább határidőben számláikat, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ők a legmegbízhatóbbak. A magas arányú határidőben fizetés arra is utal, hogy a kis cégek alacsonyabb arányban kapják meg előre az árut fizetés nélkül, ezért határidőben kell teljesíteniük. Az extrém, 90 napot meghaladó késések aránya is a mikrovállalkozások esetén a legmagasabb, ebből arra következtethetünk, hogy ebbe a méretkategóriába tartozó cégek válnak a legnagyobb valószínűséggel fizetésképtelenné. Közepes cégméret esetén a legalacsonyabb – 29, 8% – a határidőben fizetések aránya. A kisvállalkozások 38,3 százaléka egyenlíti ki számláit határidőben, míg a nagyvállalatok csupán 30,1 százaléka.

A Dun & Bradstreet nemzetközi adataiból az derül ki, hogy Európában a mezőgazdaságban teljesítik számláik ellenértékét leginkább időben a cégek, míg a szállítás és logisztika iparágban a legkevésbé. A 90 napnál nagyobb extrém késések aránya a bányászatban a legmagasabb, 3,8 százalék. Az építőipari cégek 40,1%-a fizeti számláit időben Európában, ami Magyarországon ennél kevesebb, csak 37,9 százalék. Meglepő módon hazánkban mégsem a nagyon nehéz helyzetben lévő építőipari cégek fizetnek a legkevésbé pontosan, mivel itthon a gyártó cégek csupán 33,1 százaléka teljesíti kötelezettségeit a megadott dátumra.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.