Kevésbé optimisták a vezérigazgatók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavalyi évhez képest az üzleti élet meghatározó vállalatainak vezetői kevésbé optimistán vélekednek arról, hogy a következő 12 hónapban várható-e a világgazdasági helyzet javulása, ám cégük növekedési kilátásait illetően továbbra is bizakodóak. Erre a következtésre jutott a PwC 1300 vezérigazgatói interjú eredményét összefoglaló 18. Globális Vezérigazgató Felmérése, melyet 2015. január 20-án mutatott be a PwC csapata a svájci Davosban. A nemzetközi felmérést márciusban követik a 170 hazai vezérigazgató részvételével készült magyar kutatás eredményei.


Világgazdaság

A vezérigazgatók körében 2015-ben az előző évhez képest 44%-ról 37%-ra csökkent azok aránya, akik a világgazdaság növekedésében bíznak. 2014-hez viszonyítva több mint kétszeresére, 7%-ról 17%-ra nőtt a gazdaság csökkenésére számítók aránya. A maradék 44% a gazdasági helyzet változatlanságára számít.

Az eredmények jelentős regionális eltéréseket mutatnak: az ázsiai vezetők a legoptimistábbak, 45%-uk vár fejlődést, őket követik a Közel-Kelet (44%) és Észak-Amerika (37%) vállalatvezetői. Ezzel szemben a közép- és kelet-európai vezérigazgatók csupán 16%-a számít gazdasági fellendülésre. A feltörekvő gazdaságokban, így Indiában (59%), Kínában (46%) és Mexikóban (42%) bizakodóbb a hangulat, mint a fejlett gazdaságokban – például az Egyesül Államokban (29%) vagy Németországban (33%).

A bevételek növekedése

A világgazdaság hanyatlására vonatkozó előrejelzések ellenére az igazgatók továbbra is derűlátóak saját cégük növekedésével kapcsolatban: idén 39%-uk nyilatkozott úgy, hogy „nagyon bizakodó” az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó bevétel-növekedési kilátásokat illetően. Ez szinte megegyezik a tavalyi, 36%-os aránnyal.

Az előző évhez hasonlóan most is az ázsiai régió vezérigazgatói közül bíznak a legtöbben (45%) az árbevételek növekedésében. A Közel-Kelet továbbra is az egyik legoptimistább terület, 44%-os értékkel, mely azonban a múlt évi 69%-os szinthez képest jelentős negatív eltérés. A gazdasági növekedésben bizakodó vállalatvezetők aránya Észak-Amerikában 33%-ról 43%-ra nőtt, ezzel szemben Nyugat-Európa (31%), valamint Közép- és Kelet-Európa (30%) vezérigazgatói kevésbé optimisták.

Adómozaik – 2015. január 26-27.

Két nap, mindössze 4995 Ft+áfa akciós áron

1. nap: EKAER, Art, Számvitel, Tao, Áfa

2. nap: Járulékok, eho, szocho, szja, tb

(Az egyes napokra külön-külön is lehet jelentkezni)

További információ és megrendelés >>

„A globális interjúkkal párhuzamosan a hazai vezérigazgatók várakozásait is felmértük az elmúlt hónapokban. Annyi már látható az előzetes adatokból, hogy a magyar vezérigazgatók hangulatának alakulása a világtrendet követi; a globális növekedésbe vetett bizalom a hazai vezetők körében is csökken, míg a saját cégük bevételeire vonatkozó várakozások kicsivel ugyan, de optimistábbak. Március elején bemutatjuk a részletes eredményeket is, amelyek hozhatnak meglepetéseket” – tette hozzá Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Az egyes országok vállalatvezetőit optimizmusuk alapján rangsorolva India áll a lista elején: vezérigazgatóinak 62%-a bizakodó a rövid távú növekedési kilátásokkal kapcsolatban. Ezt követi Mexikó (50%), az Egyesült Államok (46%), Ausztrália (43%), az Egyesült Királyság és Dél-Afrika (39%), Kína (36%), Németország (35%) és Brazília (30%). A kevésbé derűlátó országok közt találjuk Franciaországot (23%), Venezuelát (22%), Olaszországot (20%), Argentínát (17%), és a lista legvégén Oroszországot, csupán 16%-kal. Ez igen jelentős csökkenés az előző évi 53%-hoz képest, ugyanis 2014-ben az orosz vezérigazgatók álltak a lista legelső helyén.

A kutatás eredményeire reagálva Dennis M. Nally, a PwC International vezérigazgatója a következőket mondta: „A világ gazdasági, politikai és társadalmi téren egyaránt jelentős kihívások előtt áll. A vezérigazgatók összességében továbbra is óvatosak a rövid távú világgazdasági kilátásokat és saját vállalatuk növekedési lehetőségeit illetően. Míg egyes fejlett piacok, például az Egyesült Államok újjáéledni látszanak, mások, mint például az eurózóna, továbbra is problémákkal küzdenek. Emellett, míg egyes feltörekvő gazdaságokban továbbra is gyors a növekedés üteme, másoknál ugyanakkor lassul. Továbbra is kihívást jelent a változó piaci környezetben megtalálni a növekedés fenntartásához szükséges megfelelő stratégiai egyensúlyt.

A zuhanó kőolajárak hatására jelentősen csökkent az olajtermelő országok vezérigazgatóinak bizakodása. Oroszország e tekintetben például az első helyről az utolsóra került, és a közel-keleti, venezuelai és nigériai vezérigazgatók körében is gyengült az optimizmus.”

Növekedési stratégiák

A vezérigazgatók cégük növekedési kilátásait illetően saját országukon kívül az Egyesült Államokat tartják a legfontosabbnak az elkövetkező 12 hónapra nézve, megelőzve ezzel öt év után először Kínát. Összességében a vezérigazgatók 38%-a szerint az Egyesült Államok a legfontosabb külföldi piac, ezt követi 34%-kal Kína, 19%-kal Németország, 11%-kal az Egyesült Királyság és 10%-kal Brazília.

Költségvetési szakemberek I. Pénzügyi, gazdasági, számviteli konferenciája

2015. március 26-27.

A konferencián két napon át a résztvevők betekintést kaphatnának kizárólag a költségvetési szerveket érintő gazdálkodási, adózási, számviteli, munkajogi változásokba.

Előadók:

dr. Aradi Zsolt, Kézdi Árpád, Osgyányi Judit, Sándorné Új Éva, Szamkó Józsefné

További részletek >>

A vezérigazgatók számos stratégiai tervvel készülnek megerősíteni vállalkozásuk piaci helyzetét. Összességében a válaszadók 71%-a tervez költségcsökkentést, 51%-a stratégiai szövetség vagy vegyesvállalat létrehozását, 31%-a valamilyen tevékenység vagy folyamat kiszervezését, és 29%-a országon belüli fúzió vagy felvásárlás végrehajtását.

A vezérigazgatók legfőbb aggályai

A vezérigazgatók körében továbbra is a túlszabályozás miatti aggályok a legerősebbek (78%). Ez hat százalékponttal magasabb a tavalyinál, egyúttal az évek során mért eddigi legmagasabb érték. Kiemelkedően magasak a túlszabályozás miatti aggodalmak Argentínában (98%), Venezuelában (96%), az USA-ban (90%), Németországban (90%), az Egyesült Királyságban (87%), és Kínában (85%).

Szintén aggodalmat keltenek a következő tényezők: az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása (73%); az államháztartás hiánya és a hitelterhek (72%); a geopolitikai bizonytalanság (72%); a növekvő adóterhek (70%); a számítógépes fenyegetések, ideértve az adatbiztonság hiányát (61%) – a tavalyi évhez képest (48%) megugrott értékkel. Ide tartoznak még a társadalmi instabilitás (60%); a fogyasztói magatartások és kiadási szokások változása (60%), valamint a technológiai változás üteme (58%).

Versenykörnyezet

A vezérigazgatók harmadának vállalata nemrég lépett be vagy tervezte a belépést egy vagy több új iparágba az elmúlt három évben, és több mint felük (56%) tartja valószínűnek, hogy az elkövetkező három év során a cégek egyre inkább a saját iparágukon kívül fognak versenyezni. A vezérigazgatók szerint saját iparágukon kívül a következő iparágakból érkezhet versenytárs: technológia (32%), kis- és nagykereskedelmi forgalmazás (19%), kommunikációs, média- és szórakoztatóipar (6%).

Nagykommentár a cégtörvényhez

A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. 

További információ és megrendelés >>

A vezérigazgatók vegyesvállalatok, stratégiai szövetségek és informális együttműködések révén is tervezik növelni cégük versenyképességét, közösen dolgozva beszállítókkal (41%), ügyfelekkel (41%) és a tudományos világgal (32%). Az együttműködések fő indokai az új ügyfelek elérése, az új technológiákhoz való hozzáférés, valamint az új földrajzi piacok és innovációk elérhetősége.

Együttműködés az állammal

A vezérigazgatók 67%-a szerint a kormányok legfőbb prioritása a versenyképes és hatékony adórendszer fenntartása kellene, hogy legyen, azonban mindössze 20%-uk véli úgy, hogy országuk sikerrel alakít ki ilyen rendszert. Hasonlóan fontos a vezetők 60%-ának a szakképzett munkaerő-állomány elérhetősége, mely azonban csak 21%-uk szerint valósul meg országukban. Az egyéb lényeges állami prioritások közé sorolják a fizikai infrastruktúrát (49%), az olcsó tőkét (29%) és a digitális infrastruktúrát (28%). Érdekes tény, hogy a klímaváltozás veszélyeinek mérséklése csupán a válaszadók 6%-a számára jelent prioritást.

A digitális kor

A digitális technológia elterjedése teljesen megváltoztatta az üzleti világot; a vezérigazgatók 58%-a aggódik a technológiai változás sebessége miatt, az előző évi 47%-hoz képest. A mobil technológiák a vezérigazgatók 81%-a szerint kiemelten fontosak vállalkozásuk számára, ezt követi az adatgyűjtés és -elemzés (80%), a számítógépes biztonság (78%), a közösségi alapon működő üzleti folyamatok (61%) és a felhő alapú számítástechnika (60%). A digitális technológiák leginkább a működési hatékonyság (88%), az adat és adatelemzés (84%) és fogyasztói élmény (77%) terén hasznosulnak leginkább a vállalatoknál.

„A vállalatvezetők tudják, hogy képesnek kell lenniük a mélyreható technológiai és piaci változásokhoz való alkalmazkodásra. Az értékteremtéshez vállalataik működését technológiai alapokra kell helyezniük. Ebben az új versenykörnyezetben a sikerhez kritikus fontosságú az új gondolkodásmódok és munkamódszerek kialakítása,” – összegezte következtetéseit Dennis Nally.

A tehetség és sokszínűség kiaknázása, alkalmazkodóképesség

A vezetők fele úgy tartja, hogy cége létszáma növekedni fog a következő egy év során, míg 21%-uk csökkenést vár erre az időszakra (ez az arány lényegében megegyezik az előző évi adatokkal). A megfelelő munkaerő kiválasztásával kapcsolatban a vezérigazgatók 81%-a a készségek sokrétűségét emelte ki keresett tulajdonságként. A megkérdezett vezetők által képviselt szervezetek közel kétharmada (64%) rendelkezik sokszínűségi és befogadási stratégiával – a cégek mintegy egyharmada azonban nem. Az ilyen stratégiával rendelkezők 85%-a szerint e stratégia javította eredményeiket.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Enyhe recesszióban Németország

Végleges és kiigazított adatok szerint a német GDP 0,1 százalékkal csökkent 2023-ban, éves összevetésben. A negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény rontotta érdemben a mutatót.