Kevesebb az exportképes kkv


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A valóban exportképes kis- és közepes vállalkozások (kkv) száma kevesebb a hivatalos statisztikában szereplőknél, az Oroszország elleni embargó inkább közvetetten érinti az ebbe a körbe tartozó vállalkozásokat – egyebek mellett erről volt szó az Export Kooperáció keddi sajtótájékoztatóján Budapesten.


A hivatalos statisztika szerint az a kkv minősül exportképesnek, amelyik már néhány éve működik és az árbevétele százmilliós nagyságrendű. Ebből mintegy 4 ezer van Magyarországon, de a valóban exportképes kkv-k száma ettől kevesebb, mivel az előbbi mutatók mellett szükséges a megfelelő menedzsment is, amelynek a minőségére nincs adat – mondta Gyulácz Németh Iván, az M27 finanszírozási tanácsadó cégvezetője.

A valóban exportképes cégek szűkebb körébe elsősorban az IT-, az autóipari, a gépipari, az élelmiszeripai és a biotechnológiai cégek tartoznak.

Arra a felvetésre, hogy a kormány 12 ezer exportképes kkv-t akar látni, Kovács Viktor, a Budapest Bank vállalati hitelezéssel foglalkozó csoportjának vezetője elmondta, hogy a növekedési hitelprogram mellett, azzal azonos feltételekkel, létezik egy kevésbé propagált konstrukció, az export refinanszírozás is. Ezt a hitelt az Eximbank biztosítja.

Áfa kalauz

A résztvevők az oroszországi embargóról elmondták, közvetlenül nem nagyon érzékelhető hatása, a 60-90 napos fizetési határidő miatt később lehet mérleget vonni. Hasonlóan a közvetett hatások estében, amikor egy magyar kkv más országbeli cégen keresztül szállít Oroszországba. Ebben az esetben is csak később, sokszor egy év múlva érzékelhető, hogy fizetett-e valóban az orosz megrendelő.

Az embargó ugyanakkor átrendezheti a piacokat: ha például egy uniós cég helyét egy szerb vágóhíd veszi át az orosz piacon, akkor az általa szállított hús hiányozni fog a belső piacról, és ekkor már lehetőséghez juthatnak a környező országok cégei is Szerbiában.

Az Export Kooperációt jogi forma nélküli szervezetként 2011-ben hozta létre négy szervezet, például tanácsadó cég, bank és ügyvédi iroda. A szervezet a cégeknek abban segít, hogy exportáló társasággá váljanak.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.