Kevesebb lehet a fizetésképtelen cég


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kelet-közép-európai régióban az idén 5,3 százalékkal csökkenhet a fizetésképtelenné váló vállalkozások száma a korábbi éveknél kedvezőbb gazdasági környezet miatt – derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító friss felméréséből. 


A feltörekvő piacokon tavaly ugyan lelassult a gazdasági növekedés, a kelet-közép-európai régió kivételnek számít, a térség összesített GDP-je 2015-ben 3,3 százalékkal nőtt, ez gyorsulást jelez a 2014-ben elért 2,6 százalékos bővülés után. 

A Coface szakértői szerint a fizetésképtelenségi és csődeljárások alakulása alapján a térség képe felemás. Az elemzés kiemeli a régión belül Romániát és Magyarországot,  ezekben az országokban javult a legjelentősebben a Coface által mért fizetésképtelenségi mutató. Magyarországon 44 százalékkal kevesebb cég vált a fizetésképtelenné, Romániában pedig 50 százalékos volt a csökkenés. 

 

Így Magyarország fizetésképtelenségi mutatója 1,87 százalékos volt 2015-ben, Románia indexe pedig 2,26 százalékot tett ki – írják az elemzésben. A régiós összkép felemás, mert több országban jelentősen romlott a helyzet, így Ukrajnában és Litvániában a fizetésképtelenné vált vállalatok száma 21, illetve 16 százalékkal nőtt. (A Coface fizetésképtelenségi mutatója a cégbírósági adatok alapján vizsgálja a cégekkel szembeni fizetésképtelenségből fakadó eljárások számának alakulását, az adott ország cégbejegyzéssel működő vállalkozásainak számához viszonyítva.)

Grzegorz Sielewicz, a hitelbiztosító kelet-közép-európai részlegének  elemzője a közleményben rámutatott: a munkaerőpiacon várható javulás és az erősödő üzleti bizalom hatására a kelet-közép-európai gazdaságok motorja a lakossági fogyasztás marad. 

A hitelbiztosító több ország minősítésén is javított az elmúlt időszakban. Magyarország minősítését januárban javította A4-re a Coface, júniusban Lettország és Románia kapott szintén A4-es osztályzatot, Szlovénia pedig az A3-as kategóriába került. A Coface elemzése szerint az utóbbi időszakban észlelt javulás alapján a legtöbb kelet-közép-európai ország elfogadható kockázatúvá lépett elő. 

A vállalatok osztályozása mellett a Coface minősíti az országokat is a kockázatok alapján. A Coface az országok esetében nyolc kategóriát különböztet meg: az A1-es osztályzat a legjobb, majd következnek a gyengébb osztályzatok, az A2-es, A3-as, A4-es. Ezután jön a B, a C és a D kategória, utóbbi jelenti a leggyengébb eredményt egy-egy ország esetében. 

A Coface Group a világ vezető hitelbiztosítója, különböző megoldásokat kínál a vállalatoknak szerte a világban az ügyfeleik pénzügyi kötelezettségeinek elmulasztásából fakadó kockázatra. 2015-ben a mintegy 4500 alkalmazottat foglalkoztató Coface Group 1,490 milliárd euró konszolidált forgalmat könyvelt el. A vállalatcsoport 99 országban van jelen közvetlenül vagy indirekt módon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.