Kiberbiztonság: ötmilliós bírság is jöhet

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. május 15.
Címkék: , ,
Rovat:
A GDPR mellett kevesebb figyelem hárul az egy éve hatályba lépett uniós kiberbiztonsági irányelvre, amely a hálózatok, infrastruktúrák védelmével kapcsolatban ír elő kötelezettségeket bizonyos szolgáltatóknak. Az EY tapasztalatai szerint eddig kevés érintett cég felel meg az előírásoknak. A felkészülés elmulasztása jelentős összegű bírsággal járhat.

Egy éve, 2018 májusában mindenki GDPR lázban égett. Ugyanabban a hónapban, május 10-én egy másik, adatbiztonságot érintő uniós szintű szabályozás is életbe lépett (a 2016/1148. számú, úgynevezett NIS direktíva). Az irányelv egyrészt a társadalom működése szempontjából kritikus alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők – például az energiaszektor, közlekedés, egészségügy, pénzügyi tranzakciók – infrastruktúrájára vonatkozik. Másrészt alkalmazni kell egyes digitális szolgáltatókra – online keresőmotorokra, felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokra és az online piacterekre – is.

Az érintett szolgáltatók megfelelő védelmi szintet kell biztosítsanak az általuk használt hálózati és információs rendszereket fenyegető kockázatok kezeléséhez. A szolgáltatás folytonossága érdekében intézkedéseket kell tenniük az érintett rendszereket érő támadások megelőzésére és azok hatásainak csökkentésére. Ha ilyen esemény történik, azt haladéktalanul be kell jelentsék az illetékes hatóságnak. A kötelezettség elmulasztása esetén, mint például egy biztonsági esemény be nem jelentése, a bírság elérheti az 5 millió forintot – bár ez viszonylag szerény összeg az Egyesült Királysághoz képest, ahol a felső határ 17 millió font. Egy-egy incidens – ha az a személyes adatok megsértésével jár – kettős, a GDPR és a NIS szabályozás szerinti szankciókat is eredményezhet.

„A szabályozás a digitális szolgáltatókat alvállalkozóik működéséért is felelőssé teszi” – hívja fel a figyelmet Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó vezetője. „A kibervédelmi funkciókat kiszervező digitális szolgáltatóknak így felül kell vizsgálniuk ezzel kapcsolatos szerződéseiket, felelősségi rendelkezéseiket és IT-biztonsági szabályozásaikat is.”

Magyarországon a bejelentésköteles szolgáltatást nyújtókra vonatkozó hatósági felügyelet illetékessége megváltozott – hívja fel a figyelmet az EY. Korábban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látta el a felügyeletet, de jelenleg – a 270/2018-as kormányrendelet alapján – a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság kapta ezt a feladatot. A biztonsági eseményekről a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eseménykezelő központja vezet nyilvántartást, és szakmai támogatást is nyújt az incidensek kezeléséhez.


Kapcsolódó cikkek:


Nagyot nőtt a halfogyasztás
2020. február 14.

Közel 20 százalékkal nőtt a magyar halfogyasztás a Kapj rá! kampány négy évvel ezelőtti indulása óta.

ITM: versenyképességi fordulat a cél
2020. február 13.

"A jövő magyar, high-tech és zöld" György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerint.

Újabb csúcson az infláció
2020. február 13.

A fogyasztói árak legutóbb 2012. decemberben emelkedtek az idén januárinál nagyobb mértékben.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói
2020. február 13.

Az egyéni vállalkozás szüneteltetése sokaknak fejtörést okoz. Ennek fő oka az, hogy sok apró részletre kell odafigyelni, ráadásul az évek során időről időre változtak is az ezzel kapcsolatos teendők. Cikksorozatunk első részében összefoglaljuk a szüneteltetéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket. A további részekben kitérünk a legfontosabb adózási tudnivalókra, valamint arra, hogy mire kell odafigyelni a vállalkozás szünetelés utáni újraindítása során.