Kiberbiztonság: ötmilliós bírság is jöhet

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. május 15.
Címkék: , ,
Rovat:
A GDPR mellett kevesebb figyelem hárul az egy éve hatályba lépett uniós kiberbiztonsági irányelvre, amely a hálózatok, infrastruktúrák védelmével kapcsolatban ír elő kötelezettségeket bizonyos szolgáltatóknak. Az EY tapasztalatai szerint eddig kevés érintett cég felel meg az előírásoknak. A felkészülés elmulasztása jelentős összegű bírsággal járhat.

Egy éve, 2018 májusában mindenki GDPR lázban égett. Ugyanabban a hónapban, május 10-én egy másik, adatbiztonságot érintő uniós szintű szabályozás is életbe lépett (a 2016/1148. számú, úgynevezett NIS direktíva). Az irányelv egyrészt a társadalom működése szempontjából kritikus alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők – például az energiaszektor, közlekedés, egészségügy, pénzügyi tranzakciók – infrastruktúrájára vonatkozik. Másrészt alkalmazni kell egyes digitális szolgáltatókra – online keresőmotorokra, felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokra és az online piacterekre – is.

Az érintett szolgáltatók megfelelő védelmi szintet kell biztosítsanak az általuk használt hálózati és információs rendszereket fenyegető kockázatok kezeléséhez. A szolgáltatás folytonossága érdekében intézkedéseket kell tenniük az érintett rendszereket érő támadások megelőzésére és azok hatásainak csökkentésére. Ha ilyen esemény történik, azt haladéktalanul be kell jelentsék az illetékes hatóságnak. A kötelezettség elmulasztása esetén, mint például egy biztonsági esemény be nem jelentése, a bírság elérheti az 5 millió forintot – bár ez viszonylag szerény összeg az Egyesült Királysághoz képest, ahol a felső határ 17 millió font. Egy-egy incidens – ha az a személyes adatok megsértésével jár – kettős, a GDPR és a NIS szabályozás szerinti szankciókat is eredményezhet.

„A szabályozás a digitális szolgáltatókat alvállalkozóik működéséért is felelőssé teszi” – hívja fel a figyelmet Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó vezetője. „A kibervédelmi funkciókat kiszervező digitális szolgáltatóknak így felül kell vizsgálniuk ezzel kapcsolatos szerződéseiket, felelősségi rendelkezéseiket és IT-biztonsági szabályozásaikat is.”

Magyarországon a bejelentésköteles szolgáltatást nyújtókra vonatkozó hatósági felügyelet illetékessége megváltozott – hívja fel a figyelmet az EY. Korábban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látta el a felügyeletet, de jelenleg – a 270/2018-as kormányrendelet alapján – a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság kapta ezt a feladatot. A biztonsági eseményekről a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eseménykezelő központja vezet nyilvántartást, és szakmai támogatást is nyújt az incidensek kezeléséhez.


Kapcsolódó cikkek:


Felpörgött az építőipar
2019. szeptember 13.

Júliusban az építőipari termelés 32,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építése változatlan áron számolva 32,2 százalékkal, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal nőtt.

Minden pénzünket elviheti a végrehajtó?
2019. szeptember 13.

A végrehajtás célja, hogy a jogosult követeléséhez minél előbb, az állami kényszerítőeszközök igénybe vételével, hozzájuthasson, ugyanakkor ez nem járhat az adós életének ellehetetlenítésével.

Még nem változik az online vásárlások menete
2019. szeptember 10.

Még nem változik az online vásárlások menete

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa kedden további 12 hónap felkészülési időt engedélyezett a szolgáltatók számára az úgynevezett erős ügyfélhitelesítés bevezetésére.