Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar vállalkozások több mint 70%-ánál a cég mögött ténylegesen álló és tulajdonosi jogokkal rendelkező személyek köre egyértelműen azonosítható – derül ki a Bisnode Magyarország Kft. elemzéséből.
Egy cég átvilágításakor kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tulajdonosi szerkezet vizsgálata, a cégek hátterében olykor megbúvó magánszemélyek azonosítása – írja elemzésében a Bisnode. Hiszen a tulajdonos az, aki vagyonát befekteti, illetve a cég működésével kapcsolatos alapvető döntéseket meghozza, és ő az, aki – társasági formától függően – anyagi és akár büntetőjogi felelősséggel tartozik a cég megfelelő működéséért.
Tényleges tulajdonosnak azokat a magánszemélyeket nevezzük, akik a vizsgált cégben közvetlenül vagy közvetve legalább 25%-os tulajdonrésszel rendelkeznek. Maga a definíció a pénzügyi területeken jelent meg először a szabályozási keretrendszerben, de egyre több iparágban veszik át ezt a megközelítést.
A pontos tulajdonosi struktúra és a tényleges tulajdonos kilétének ismerete nem csupán a compliance területek számára lehet érdekes, hiszen nem mindegy, hogy ki áll valójában a háttérben, hány vállalkozást virágoztatott fel, vagy épp hagyott csőd vagy felszámolás alá kerülni. Így, az egy tulajdonosi hálózatba tartozó cégek beazonosítása segítséget jelenthet akár potenciál-listák összeállítása révén a növekedés támogatásában, vagy kockázatkezelési területen a kintlévőségi kockázatok megfelelő súlyozásában (nem mindegy, hogy egy vállalkozás 80%-os vagy 3%-os tulajdonosa döntött be korábban három másik céget).
A Bisnode Magyarország Kft. legfrissebb, tényleges magánszemély tulajdonosokat vizsgáló elemzéséből kiderül, hogy a közel 500 ezer működő magyar társas vállalkozás csaknem 96,4%-áról elérhető valamilyen mélységű tulajdonosi információ. A cégek több mint 60%-ánál a tényleges magánszemély tulajdonos személye egyértelműen, a pontos tulajdonosi részarány százalékával együtt meghatározható.
Három Navigátor adózási, számviteli témában,15% kedvezménnyel |
|---|
|
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! |
A társas vállalkozások elenyésző hányadában a vállalkozás a Magyar Állam, vagy éppen egy külföldi cég többségi tulajdonában van. A magyar vállalkozások valamelyest több, mint negyedénél viszont még most sem érhetőek el olyan mélységű információk a tulajdonosokról, melyek lehetővé tennék a tényleges tulajdonosok egyértelmű azonosítását, és ezáltal tulajdoni hányaduk megállapítását. Ám még ezekben az esetekben is van lehetőség a teljes tulajdonosi körből a potenciálisan tényleges tulajdonosi befolyással rendelkező magánszemélyek kiemelésére.
Regionális viszonylatban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Komárom-Esztergom megyében lelhetőek fel a legmagasabb – 75% feletti – arányban a pontos tulajdonosi hányaddal azonosítható tényleges magánszemély tulajdonosi adatok. A Bisnode algoritmusának Nógrád, Fejér és Csongrád megyében van a legnehezebb dolga, itt ugyanis az összes bejegyzett működő cég kevesebb, mint 50%-ánál határozható meg a tényleges tulajdonos pontos tulajdonosi részesedés mellett.
A kockázatos ágazatokat vizsgálva jó hír, hogy a legmagasabb kockázattal rendelkező vendéglátóiparban lehet a legnagyobb arányban pontosan beazonosítani a végső tulajdonosokat.
A szintén kockázatosnak számító élelmiszeripar, az építőipar, a nagykereskedelem és a kommunális tevékenységet ellátó ágazatra egyaránt jellemző, hogy az országos átlag feletti arányban azonosíthatók egyértelműen a cégek mögött álló magánszemélyek.
Főleg a nagyobb létszámmal, illetve magasabb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében egyrészt megugrik a külföldi cégek tulajdonában lévő vállalkozások, másrészt a bejegyzett tulajdonosi információval nem rendelkező társaságok aránya. Előbbi egyértelműen a magyar piacon szép számban jelen lévő multikra utal, míg utóbbi jól mutatja a magyar tőzsdén jegyzett Nyrt-k helyét a gazdaságban.
Az elemzés olyan érdekességekre is felhívta a figyelmet, mint például, hogy a külföldi cégek tulajdonában álló, 500 millió Ft éves nettó árbevételt meg nem haladó vállalkozások esetében az átlagos nettó profit százalék értéke negatív, míg az ugyancsak külföldi cégek tulajdonában álló 500 millió és 1 milliárd forint közötti éves forgalmat bonyolító vállalkozások átlagos nettó profit százaléka csaknem eléri az 50%-ot.
Az állami tulajdonú cégek esetében az 1 milliárd forint éves bevételt meg nem haladó cégek esetében figyelhető meg negatív átlagos nettó profit százalék, míg az 1 milliárd forint feletti árbevételű állami cégek már átlagosan néhány százalékos pozitív nettó profitot képesek kimutatni.
Tényleges tulajdonosi hányad árbevétel szerinti megoszlásban
|
Árbevétel kategóriák |
Pontos tulajdonosi hányad |
Potenciális tényleges tulajdonos |
Külföldi cég(ek) |
Állam |
Nincs elegendő információ |
|
|
0-100 millió Ft |
60,94% |
24,80% |
2,13% |
0,03% |
2,32% |
|
|
100-500 millió Ft |
62,50% |
15,53% |
5,46% |
0,15% |
4,36% |
|
|
500-1 000 millió Ft |
54,73% |
11,69% |
12,63% |
0,43% |
7,35% |
|
|
1-5 milliárd Ft |
44,16% |
8,58% |
23,82% |
1,04% |
10,75% |
|
|
5 milliárd Ft felett |
18,00% |
3,77% |
57,94% |
2,06% |
10,29% |
