Kilőtt az OTP profitja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OTP-csoport az elemzői várakozásoknál számottevően jobb, 283,940 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el a második negyedévben, ami az előző negyedévit 52 százalékkal, az egy évvel korábbit 75 százalékkal meghaladja.

Az elemzői konszenzus 194,723 milliárd forintos negyedéves konszolidált korrigált adózás utáni eredménnyel számolt, ami éves összevetésben 4 százalékos, negyedéves alapon 20 százalékos növekedést feltételezett.

A Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön hajnalban közzétett, nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentés alapján az OTP csoport idén január-júniusban 471,059 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami 88 százalékkal jobb az előző év azonos időszakinál.

A negyedéves eredményt számos egyszeri tényező javította, az integrált szlovén Nova KBM teljes negyedéves eredményével hozzájárult a bank teljesítményéhez, továbbá 25,6 milliárd forintnyi extraprofitadót visszatérített az állam, illetve javultak az orosz és ukrán eredmények.

A pénzintézet bevételei negyedéves alapon 20 százalékkal, éves szinten 39 százalékkal nőttek és elérték az 547,4 milliárd forintot, a működési kiadások pedig 222,2 milliárd forintot tettek ki, ami az előző negyedévivel szinte megegyezik, az egy évvel korábbihoz képest viszont 20 százalékos növekedést jelent.

A csoport mérlegfőösszege 36 866 milliárd forintot tett ki a második negyedév végén, ami az előző negyedévhez képest 2 százalékos, az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékos növekedésnek felel meg.

Az ügyfélhitelek negyedéves alapon 6 százalékkal, éves szinten 23 százalékkal nőttek és elérték a nettó 21 563 milliárd forintot, ugyanakkor az akvizíciókkal korrigálva az organikus növekedés 2 százalékos volt.

A betétállomány nagysága az előző negyedévhez viszonyítva nem változott, 26 903 milliárd forint maradt, ami éves szinten több mint 20 százalékos bővülést jelent.
A csoport nettó hitel-betét mutatója a lakossági kötvényeket is nézve 4 százalékponttal 76 százalékra emelkedett a második negyedévben.

A csoport elsődleges alapvető tőkemutatója június végén 15,2 százalék volt, ami 0,8 százalékpontos növekedést jelent a korábbi negyedévhez képest; az aktuális tőkemegfelelési minimum a bank esetében 11,3 százalék.

A pénzintézet valamennyi operációja nyereséges volt: a magyarországi egység hozzájárulása a konszolidált korrigált adózás utáni eredményhez a második negyedévben 73,5 milliárd forint, a bolgár DSK Csoporté 53,2 milliárd forint, az OTP Bank Szlovéniáé 34,2 milliárd, a horvátországi OBH-é 16,9 milliárd, a szerb banké 14,1 milliárd, az albán banké 4,2 milliárd, a montenegrói CKB Csoporté 4,5 milliárd, az oroszországi fióké 33,3 milliárd, az ukrán egységé 17,7 milliárd, az OTP Bank Romániáé 12,6 milliárd, az OTP Bank Moldováé pedig 4,0 milliárd forint volt.

A menedzsment arra számít, hogy a teljesítő hitelek árfolyamszűrt állományának organikus növekedése csoportszinten elérheti az 5 százalékot 2023 egészében – írták a jelentésben.

Az OTP részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A szerdai napot a részvény 1,33 százalékos csökkenéssel 13 685 forinton zárta, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 13 970 forint, a legalacsonyabb 7830 forint volt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. június 8.

78,3 milliárd forintnyi extraprofitadót fizet az OTP idén

2022-ben a 2021-es éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, az adó kulcsa pedig 10 százalék. Ennek megfelelően az OTP magyarországi csoporttagjait idén 78,3 milliárd forintnyi befizetési kötelezettség terheli – közölte a pénzintézet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
2022. szeptember 23.

Az MNB 89 millió forintra bírságolta az OTP csoportot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átfogó vizsgálatát követően 89 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az OTP bankcsoporttal szemben egyebek közt az IT-biztonságra, a hitelkockázatra, a tőkemegfelelésre, a vállalatirányításra, a felügyeleti adatszolgáltatásra és a betétbiztosításra vonatkozó hiányosságok miatt. A feltárt hibák nem hordoznak rendszerkockázatot és a felügyeleti intézkedések nem érintik a bankcsoport megbízható működését – közölte a jegybank.