Kimagasló a cégbedőlési statisztikánk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bedőlt cégek számát tekintve toronymagasan hazánk vezet a Bisnode csoport friss felmérésében. A német nyelvű országokat látszólag nem viseli meg a válság – derül ki a cég elemzéséből.


Az előző évekhez hasonlóan általánosan elmondható, hogy 2012 első negyedévében is jóval több cég alakult, mint amennyi csődbe ment. A Bisnode csoport 12 európai ország (Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Németország, Svájc, Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia) cégalapításait és cégbedőléseit vizsgálta elemzésében. 2012 első negyedévében összesen közel 147 ezer céget alapítottak ezekben az országokban, melyből több mint 11 ezret (7 százaléka az összes cégalapításoknak) Magyarországon.

Fizetésképtelenné 2012 első három hónapjában, Európában több mint 20 ezer cég vált, ebből a magyar cégek 5700-as számmal képviseltetik magukat, ami több mint az összes fizetésképtelenség 25 százaléka. Ez nagyon magas arány, azonban az összehasonlításban azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes országokban különböző a jogi szabályozás, máshogy működik a csődtörvény.

Európa szerte elmondható, hogy a vizsgált 12 országból csak 4-ben (Dánia, Németország, Norvégia, Csehország) nem emelkedett a fizetésképtelenség miatti megszűnések száma a 2011 negyedik negyedéve és 2012 első negyedéve közötti időszakban.

A fizetésképtelenségi eljárások száma 2011 első negyedéves és 2012 első negyedéve között Finnországban, Lengyelországban és Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben (Finnországban közel megduplázódott a számuk).

Amennyiben az egyes régiókat vizsgáljuk, egyértelműen Közép-Európát sújtják leginkább a cégbedőlések, és itt volt tapasztalható számukban a legnagyobb emelkedés. Míg a mi régiónkban 24,9 százalékkal nőtt a cégbedőlések száma, addig a németnyelvű országoknál csupán 1,8, míg az északi régióban 3,8 százalékos volt a növekedés.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.