Kisvállalkozóknak is vonzóbbak az energiapályázatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kedvező a piaci fogadtatása a pályázati feltételek egyszerűsítésének és a pályázói kör kis- és középvállalkozókra történt kiterjesztésének az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Környezet és energia operatív programjának (KEOP) idei energetikai kiírásainál.

Ugyanakkor a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy még mindig keveslik a támogatási intenzitást és túl bonyolultnak találják az európai uniós kikötéseket a projektgazdák. Ez eddig az egyik legfőbb tapasztalata a pályázatíróknak és tanácsadóknak, ami azért is figyelemre méltó, mert az előző felhívások Magyarországon – finoman szólva – nem vonzottak túl sok támogatható projektet.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) együttesen 34 milliárd forintot irányzott elő 2009–10-re a környezetbarát energetikai fejlesztések támogatására – tájékoztatta lapunkat Ambrovics Andrea, az illetékes irányító hatóság vezetője. Elmondta, hogy az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiaforrások használatára és az energiatakarékosság fokozására az idén eddig hat pályázatot hirdettek meg, s péntektől elérhető az ügynökség honlapján (www.nfu.hu) az ígért hetedik kiírás is KEOP-5.4.0-s kódszámmal a távhőszektor energetikai korszerűsítésére. Ezek a felhívások 1–1000 millió forintos európai uniós támogatást ajánlanak fel többek között az energiahatékonyság terén a távhő- és a hőközpontok korszerűsítésére, a kazánok energiahatékonyságának növelésére, valamint a megújuló alapú hő- és villamosenergia-termelés növelésére, nagymértékben hozzájárulva az energiaköltségek csökkenéséhez, a közösségi klímapolitikai célkitűzések eléréséhez.

„A pályázatok közül ezek a legbonyolultabb, legkockázatosabb kiírások, rendkívül fontos lenne tehát a részletes pályázási tájékoztatás-oktatás a projektgazdák számára” – hangsúlyozta Szuhóczky Gábor, az EuroAdvance Közgazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője, a Joint Venture Szövetség EU-bizottságának társelnöke. Elmondta, hogy a pályázati piac örül az egyszerűsítéseknek és könnyítéseknek, a nagyobb – hátrányos helyzetű kistérségben akár 70 százalékos – támogatási intenzitásnak, az előlegnek. Egyúttal azonban sokan félnek is belevágni a költséges pályázásba, attól tartva, hogy néhány nagy támogatási kérelem elviheti a teljes keretet a megújuló energiaforrásoknál.

A kiírások egyeztetése során több mint hetven javaslatot nyújtott be a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) az NFÜ-nek. „Ezek zömét még a meghirdetés előtt beépítette a kiírásokba az irányító hatóság, ami tapasztalataink szerint egyértelműen növelte az érdeklődést az idei pályázatok iránt” – vélekedett Maróczi Imre, a Pátosz elnöke.

„A KEOP energetikai pályázataival kapcsolatban még ma is számos problémával találkozunk, ugyanakkor az kétségtelen tény, hogy történtek biztató lépések” – jegyezte meg Tóth Ádám Ferenc, az ECC Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Szerinte is kicsi a keret, miközben rendkívül széles a jogosultak köre (szinte már mindenki pályázhat), aránytalanul lassú a döntés és költséges a pályázás.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.