Könnyebb lett egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatáshoz jutni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több, a munkahelyteremtést és a kutatás-fejlesztési tevékenységet segítő változás is történt az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások (EKD) kapcsán, amelyek összességében a feltételek kedvezőbbé tételével tovább ösztönözhetik mind a beruházási (zöldmezős, kapacitásbővítési), mind a kutatás-fejlesztési (K+F) projektek megvalósulását Magyarországon. Bővült például az elszámolható költségek köre a K+F projekteknél, enyhültek a technológia-intenzív beruházási feltételek, és újabb megyében vált elérhetővé kedvezőbb feltételek mellett a konstrukció – hívta fel a figyelmet közleményében a Deloitte.

2019. március 6-án lépett hatályba az EKD támogatásról szóló kormányrendelet módosítása, ami több szempontból is kedvezően érinti a munkahelyteremtéssel járó, illetve a munkahelyteremtéssel nem járó, úgynevezett „technológia-intenzív” beruházásokat, valamint a K+F projektek esetében adható, vissza nem térítendő támogatásokat.

„Fontos változás, hogy a technológia-intenzív beruházások esetében most már lehetőség van arra, hogy akár két kapcsolt vállalkozás közösen valósítson meg támogatott beruházást, illetve az ezen jogcím alatt igénybe vett EKD támogatáshoz szükséges minimum létszám 250 főről 100 főre csökkent” – hangsúlyozta dr. Márkus Csaba a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere.

További kedvező változás, hogy a kutatás-fejlesztési projektek esetében bővült az elszámolható költségek köre a szerződéses kutatás költségeivel, ami legfeljebb a teljes fejlesztési projekt elszámolható költségének huszonöt százaléka lehet. Így bővül az EKD támogatási rendszerével ösztönözhető K+F projektek köre, és mivel egy vállalat egyes fejlesztési feladatokat igénybe tud venni más vállalkozásoktól is (saját kapacitásainak bővítés vagy fenntartása helyett), költséghatékonyabbá válhat egyes fejlesztési projektek megvalósítása is.

„Jó hír a borsodi fejlesztésre készülő vállalkozások számára, hogy Békés, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett az új szabályozás értelmében már Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is elérhetővé vált az EKD támogatás az 5 millió eurót és 50 újonnan létesített munkahelyet meghaladó beruházások esetén is” tette hozzá dr. Márkus Csaba.

Kommentár az adózás rendjéről

Az adózás rendje (Art.) kommentár segítséget nyújt az új adóeljárási jogszabályok alkalmazásának megismeréséhez, bemutatja az alapvető változásokat a korábbi szabályozáshoz képest.

További információ és előfizetés >>

Módosult a bérelt vagy lízingelt ingatlanon megvalósuló projektekre vonatkozó szabályozás is. Az új kormányrendelet szerint amennyiben a lízing/bérleti szerződés a kötelező üzemeltetési időszak vége előtt lejár, a jövőben a támogatásra való jogosultság érdekében elegendő annak vállalása, hogy ez esetben akár az eredeti helyszíntől eltérő, a beruházás eredeti helyszínével azonos tervezési-statisztikai régióban fekvő másik, a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja a kedvezményezett.

A befektetett-eszköz alapú beruházások esetén elszámolható költségek köre is megváltozott. Ennek megfelelően most már a megújuló energia termeléséhez kapcsolódó eszközök költségei bizonyos feltételek teljesítése esetén (a beruházásnak nem elsődleges célja az energiatermelés, valamint a megtermelt energia a beruházás működtetését szolgálja, értékesítésre legfeljebb a megtermelt energia 20%-a kerül) elszámolható költségeknek minősülnek, legfeljebb a teljes projekt elszámolható költségének huszonöt százalékáig. Ez a módosítás – sok más kezdeményezés mellett – hozzájárulhat a megújuló energiához kapcsolódóan tett európai uniós vállalások teljesüléséhez is. Az elszámolható eszközök minimális költsége 200 ezer forintra emelkedett.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).