Kósa felértékelné a kölcsönzött munkaerőt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kölcsönzött munkaerő bérét az elsők között kellene kifizetni egy-egy cég felszámolása esetén Kósa Lajos fideszes képviselő módosító indítványa szerint.


Az önálló indítvány célja a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés minőségének javítása úgy, hogy a kölcsönzött és saját állományú munkavállalókat egyenrangúan kezelik – írta a képviselő.

A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy hiába van erre európai uniós irányelv, a Malév csődje rávilágított, hogy nem érvényesül az esélyegyenlőség elve a munkaerőpiacon a kölcsönzött és a hagyományos keretek között foglalkoztatott munkavállalók között. A nemzeti légitársaság csődjével a szervezet szerint több száz munkavállaló és a kölcsönző cégük is hátrányos helyzetbe került, mivel a törvény a felszámolás költségei között a legvégén kielégítendő tartozások közé sorolja a kölcsönzött munkavállalók bérének fedezetével kapcsolatos igény kielégítését.

Ezen változtatna most Kósa Lajos indítványa, amely egyrészt a csődeljárásról és felszámolási eljárásról, valamint a bérgarancia alapról szóló törvényt módosítaná. A módosítás értelmében a felszámolási költségek között előresorolnák a kölcsönzött munkaerő bérét és bérjellegű juttatásait, valamint az ezeket terhelő adók és járulékok együttes összegét.

Az adós által kifizetendő felszámolási költségek között – rögtön harmadikként – megjelenik az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 százaléka is.

A bérgarancia alapról szóló törvényt Kósa Lajos úgy módosítaná, hogy a felszámoló, ha a kölcsönbeadónak az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni a kölcsönzött munkavállaló után járó díjat, vagy pedig az iskolaszövetkezetnek nem tudja megfizetni az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt díj 85 százalékát, ugyanúgy köteles a Bérgarancia Alaphoz fordulni, mintha a vele munkaviszonyban állók tekintetében nem tudná teljesíteni bérfizetési kötelezettségét.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.