Közösen kér állami segítséget a német, a francia és az olasz iparszövetség Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Békeidőben példátlan állami beavatkozás szükséges a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozásához az Európai Unió három legnagyobb ipari országa, Németország, Franciaország és Olaszország vezető ágazati érdekképviseletének egy közös felhívása szerint, amelyet a Süddeutsche Zeitung című német lap ismertetett kedden.

A német ipari vállalkozások országos szövetsége (BDI), a francia munkaadók szövetsége (Medef) és az olasz gyáriparosok szövetsége (Confindustria) szerint a koronavírus-járvány „hatalmas, váratlan és tragikus csapás” a gazdaságra és a társadalomra, amelyet csak az eddig ismert kereteket „szétrobbantó” léptékű európai uniós (EU-) és tagállami szintű beavatkozással lehet kivédeni.

Az egyeztetés nélkül indított tagállami válságkezelő programok sora után a kormányoknak össze kell hangolniuk a gazdaság újraindításáról szóló terveiket és a bajba került vállalkozások támogatását szolgáló törekvéseiket – áll az EU legbefolyásosabb gazdasági érdekképviseletei közé tartozó szövetségek közös felhívásában.

Javaslatuk szerint a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetését kell megtenni a válságkezelés központi eszközévé. A költségvetést fel kell duzzasztani, méghozzá a jobb helyzetben lévő tagállamok nagyobb befizetései révén, ami a tagállamok közötti szolidaritást is kifejezné.

A szövetségek ezzel elfordulnak attól az elképzeléstől, hogy a gazdaság fellendítéséhez szükséges pénzt közös kötvények kibocsátásával szerezzék meg az euróövezeti tagországok – mutatott rá a Süddeutsche Zeitung.

A többi között a német, az osztrák és a holland kormány által elutasított euróövezeti közös kötvény helyett az EU-s költségvetésre építve kell kialakítani egy helyreállítási, újjáépítési alapot. Az EU állam-, illetve kormányfőinek „haladéktalanul” ki kell dolgozniuk egy „bátor” javaslatot erről – sürgeti a BDI, a Medef és a Confindustria.

Szerintük még évekig, legalább 2023-ig közpénzből finanszírozott támogatásokkal kell élénkíteni a gazdaságot EU-s és tagállami szinten. Vissza nem térítendő támogatások és hitelek mellett adócsökkentésekre is szükség lesz, és a vállalatok mellett a leggyengébb társadalmi csoportokat is segíteni kell, mert a koronavírus-járvány rendkívüli mélységű válságot okoz.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.