Közösen kér állami segítséget a német, a francia és az olasz iparszövetség Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Békeidőben példátlan állami beavatkozás szükséges a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozásához az Európai Unió három legnagyobb ipari országa, Németország, Franciaország és Olaszország vezető ágazati érdekképviseletének egy közös felhívása szerint, amelyet a Süddeutsche Zeitung című német lap ismertetett kedden.

A német ipari vállalkozások országos szövetsége (BDI), a francia munkaadók szövetsége (Medef) és az olasz gyáriparosok szövetsége (Confindustria) szerint a koronavírus-járvány „hatalmas, váratlan és tragikus csapás” a gazdaságra és a társadalomra, amelyet csak az eddig ismert kereteket „szétrobbantó” léptékű európai uniós (EU-) és tagállami szintű beavatkozással lehet kivédeni.

Az egyeztetés nélkül indított tagállami válságkezelő programok sora után a kormányoknak össze kell hangolniuk a gazdaság újraindításáról szóló terveiket és a bajba került vállalkozások támogatását szolgáló törekvéseiket – áll az EU legbefolyásosabb gazdasági érdekképviseletei közé tartozó szövetségek közös felhívásában.

Javaslatuk szerint a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetését kell megtenni a válságkezelés központi eszközévé. A költségvetést fel kell duzzasztani, méghozzá a jobb helyzetben lévő tagállamok nagyobb befizetései révén, ami a tagállamok közötti szolidaritást is kifejezné.

A szövetségek ezzel elfordulnak attól az elképzeléstől, hogy a gazdaság fellendítéséhez szükséges pénzt közös kötvények kibocsátásával szerezzék meg az euróövezeti tagországok – mutatott rá a Süddeutsche Zeitung.

A többi között a német, az osztrák és a holland kormány által elutasított euróövezeti közös kötvény helyett az EU-s költségvetésre építve kell kialakítani egy helyreállítási, újjáépítési alapot. Az EU állam-, illetve kormányfőinek „haladéktalanul” ki kell dolgozniuk egy „bátor” javaslatot erről – sürgeti a BDI, a Medef és a Confindustria.

Szerintük még évekig, legalább 2023-ig közpénzből finanszírozott támogatásokkal kell élénkíteni a gazdaságot EU-s és tagállami szinten. Vissza nem térítendő támogatások és hitelek mellett adócsökkentésekre is szükség lesz, és a vállalatok mellett a leggyengébb társadalmi csoportokat is segíteni kell, mert a koronavírus-járvány rendkívüli mélységű válságot okoz.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.