KPMG: már nem vonzó az ingatlanbefektetés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenlegi árazási szinteken már nem igazán vonzóak az üzleti célú ingatlanok a befektetők többsége szerint, míg az IT szektorba és az egészségügybe történő befektetések jól jövedelmezhetnek a közeljövőben – derül ki a KPMG befektetői körben végzett felméréséből.

A KPMG 2019 elején, a magyarországi tranzakciós piacról készített felmérésekor több mint 20, meghatározó pénzügyi illetve szakmai befektető képviselőjét kérdezte meg.

A KPMG felmérése szerint miközben a lakóingatlanok piacán újabb és újabb rekordok dőlnek meg, a professzionális befektetők már nem tartják az átlagosnál vonzóbb iparágnak az ingatlanszektort. Jelzésértékű, hogy míg 2017-ben a magyarországi befektetések 2,7 milliárd euróra becsült összegének még több mint kétharmadát lehetett az ingatlanpiachoz kötni, addig 2018-ban ez az arány már alig haladta meg a 4,6 milliárd eurós összes befektetés egyharmadát, a tranzakciós piac nagyságáról publikált friss adatok alapján. Ugyanakkor az IT és az egészségügyi szektorokat az átlaghoz képest sokkal vonzóbbnak látják a befektetők, összességében közel 70 százalékuk nyilatkozott pozitívan ezekről az ágazatokról.

Magyarországon egy átlagos tranzakciós folyamat – a lehetséges üzleti partnerek első kapcsolatfelvételétől az adásvételi szerződés aláírásáig – közel 6 hónapig tart, az esetek közel 60 százalékánál nincs versenyhelyzet, az eladó kizárólag egy befektetővel tárgyal – derül ki a felmérésből.

A globális tanácsadócég által készített kutatás eredményei megerősítik, hogy a stratégiai befektetőnek tekinthető vállalatok leginkább olyan felvásárlási célpontot keresnek, amellyel diverzifikálhatják, illetve jól kiegészíthetik meglévő portfóliójukat. Ezzel szemben a pénzügyi befektetőknél (főleg a magán- és kockázati tőke alapkezelő cégek esetében) a célpont későbbi eladásával elérhető nyereség a domináns kiválasztási szempont. Más szempontok is hangsúlyos szerepet kaphatnak, például a stratégiai befektetők negyede a pénzügyi befektetőkhöz hasonlóan mérlegeli azt is, hogy az adott befektetéstől később milyen áron tudna megválni, vagy a pénzügyi befektető azért vesz meg egy céget, mert annak tevékenysége jól összehangolható egy már meglevő érdekeltségével és együtt majd jobb áron értékesíthetőek.

A KPMG közleménye idézi Palotai Zsoltot, a KPMG tranzakciós tanácsadás részlegének partnerét, aki rámutatott: „a formálódó tranzakciók meghiúsulásának legjellemzőbb oka, hogy az eladó túl magas vételárat vár el, emellett viszonylag gyakran köthető a kudarc az átvilágítási folyamat során azonosított jelentős problémákhoz és az akvizíciós célpont tranzakcióra való felkészületlenségéhez is”.

Hozzátette: ami a vételárat illeti, a pénzügyi és stratégiai befektetők egybehangzó véleménye, hogy a legfontosabb tényező a növekedési potenciál. A potenciális költségmegtakarítást jellemzően csak a stratégiai befektetők veszik figyelembe, a pénzügyi befektetőknél ez csak akkor lenne érvényesíthető, ha a befektetési portfoliójukban lenne már a célponttal vertikálisan vagy horizontálisan összevonható portfólióelem – olvasható a KPMG közleményében.

(MTI)

---