Külpiaci iránytű kkv-knak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az export-importtal foglalkozó kkv-k helyzete külpiacra lépés esetén jóval nehezebb, hiszen a multikkal ellentétben többségük nem rendelkezik nemzetközi tapasztalattal. Számtalan eszközzel ma már több szervezet is segíti az idegen országban való boldogulásukat.

Az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség a magyar cégek külpiaci megjelenését támogató, legnagyobb hazai szervezet. A feladatok ellátását húsz irodából álló regionális hálózat, emellett negyvenhat országban ötvenhat külgazdasági iroda, és számos helyi partner segíti. Emellett az ITD Hungary keretein belül működő Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat is kifejezetten a hazai mikro- és kisvállalatok külpiaci törekvéseit segíti. A hálózat tizenegy irodája várja az Európai Unióban üzleti tevékenységet folytató, illetve piacra lépni szándékozó magyar vállalkozásokat. Az ITD Hungary emellett nemrég indított útjára egy saját, helyi üzleti tanácsadó cégeket, illetve az adott piacot jól ismerő magyar vállalatokat tömörítő rendszert. A tizennyolc országban működő hálózat tagjai túlnyomórészt a nyereségből való részesedésük fejében ösztönzik a magyarországi beruházásokat és segítik a magyar cégek tőkekihelyezését.

Számítunk a külföldi „”barátainkra””

Süveges-Szabó László, az ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatója szerint a válság ellenére sem esik vissza az érdeklődés, a környező országokba irányuló exportlehetőségek iránt. Jelenleg húsz-huszonötezer, részben vagy teljesen magyar tőkével működő vállalat van külföldön, jórészt a szomszédos országokban (a legnépszerűbb Románia és Szlovákia). A Balkánon és a volt szovjet országokban, de Ausztriában és Olaszországban is szívesen alapítunk vállalkozást. A Magyarországról származó, működőtőke-kivitel 2009-ben várhatóan nem fogja elérni az elmúlt évek átlagát, ám középtávon évente így is két-hárommilliárd euró körüli tőkekivitelre számítunk”” – részletezi.

Az ügynökség üzletfejlesztési vezetője szerint a magyar cégek külpiaci stratégiája nagyon különböző. Sok magyar befektetés korábbi, hazai exportkapcsolatokra épült, majd a partnerek saját vállalat alapítását határozták el. Nem ritka a kkv-k körében a magyarlakta szomszédos országokban családi és baráti kapcsolatokra építő cégalapítás sem. Bár ezek a vállalkozások igénybe veszik a kinti befektetési és foglalkoztatási támogatásokat, tapasztalataik alapján külföldi terjeszkedésüknek nem ez, hanem a piacszerzés és bővítés, illetve a magyarországi vállalatok piaci értékének növelése a fő célja.

Szükséges a nyelvismeret

Országonként igen eltérő módon próbálják „”becsábítani”” a külföldi tőkét. Albániában például egy euró egy négyzetméter terület, Szerbia pedig a foglalkoztatást támogatja kiemelten. Bosznia-Hercegovinában társasági adókedvezmény vagy mentesség kapható, amennyiben a céges bevétel bizonyos része exportból származik. Horvátországban pedig adó-, vám- és egyéb kedvezmények kaphatóak, az elmaradott és háború sújtotta területeken történő beruházások, valamint termelő beruházás, műszaki fejlesztés vagy új munkahelyek létesítése esetén.

Az építőiparban és a gépiparban kivitelünk elsődleges célországai továbbra is a szomszédos országok (Románia, Szlovákia, Szerbia). Infokommunikációs területen a legnagyobb potenciális felvevőpiacunk viszont Németország, biotechnológiai területen pedig az Egyesült Államok. Tőkekihelyezés szempontjából is a környező országok a legnépszerűbbek: Romániában és Szlovákiában a magyar befektetések száma majdnem eléri a tízezret. Kedvelt még a magyar kkv-k körében Bulgária, Szerbia, Ukrajna és Horvátország, sőt újabban felkapott lett Bosznia-Hercegovina és Montenegró is.

Süveges-Szabó szerint a magyar cégek általában jól felkészülten lépnek a külpiacokra. A tevékenység megkezdése előtt célszerű megismerni az adott ország piaci jellemzőit, kereskedelmi kultúráját, importszabályozási rendszerét és a fizetési feltételeket. Nagyon fontos és sokszor helyzeti előnyt jelent az adott nyelv megfelelő szintű ismerete. Oroszország, Ukrajna és Románia esetében ez akár behozhatatlan előnnyé is válhat. Nem mindegy, hogy egy vállalkozás közvetlenül exportál vagy disztribútort keres az adott országban, esetleg helyi céget alapít vagy állandó képviseletet tart fenn. Az alaposan kidolgozott marketingstratégia (cég, termék, szolgáltatás ismertsége, kiállításokon és rendezvényeken való megjelenés, kommunikációs anyagok idegen nyelvű változata) mellett a cégnek megfelelő pénzügyi és humán erőforrással is rendelkeznie kell. A megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy nem lehet a bevált magyar sémák szerint külföldön dolgozni, mert ami itthon működik, az nem biztos, hogy kint is megállja a helyét. Példaként hozták fel, hogy hosszú időbe telt a magyar édesipari befektetőknek, amíg rájöttek arra, hogy például Romániában jóval édesebb ízeket keresnek a vásárlók, mint itthon.

Élénk érdeklődés tapasztalható

Az ITD Hungary-t a magyar cégek leginkább cégalapítással, adó és vámkérdéssel, valamint pályázatokkal és nemzetközi tenderekkel kapcsolatos problémákkal keresik fel. Manapság elvárás a pontos információ a külföldi partnerek megbízhatóságáról. Az ügynökség segíti a hazai vállalkozásokat az adott ország jogi és pénzügyi szabályozását jól ismerő ügyvédek, könyvelők megtalálásában, naprakész információkat nyújt az ország munkaerőpiacáról is.

Az ITD Hungary legfontosabb feladata a hozzájuk forduló kkv támogatása, jelenlegi piacaik megtartásában, illetve a válsággal kevésbé sújtotta régiókban új üzleti lehetőségek fellelése számukra. Az ügyfélmenedzsment rendszerbe vont cégekkel közösen térképezik fel a vállalkozások helyzetét és igényeit, majd közösen dolgozzák ki az exportfejlesztési tervet, amelynek megvalósításába külgazdasági szakdiplomaták és más vállalkozásfejlesztési szervezetek is bekapcsolódnak. „”A terv megvalósítása során a hagyományos üzletfejlesztési tevékenységek (üzletembertalálkozók, szakvásárokon való megjelenés) mellett cégre szabott eszközöket (a célországban tartott egyedi árubemutató, egyedi partnerkeresés) is alkalmazunk. A rendszer egy éves működése során a bevont, közel ezer magyar vállalkozás döntő része konkrét üzleti sikereket ért el”” – mondja Süveges-Szabó László, az ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatója.

Személyre szabott segítség

Az ITD Hungary keretein belül működő európai vállalkozásfejlesztési hálózat, az Enterprise Europe Network ugyancsak gyakorlati támogatást nyújt a kis- és középvállalkozásoknak új termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve piaci bevezetéséhez. „”Rendkívül fontos a hazai kkv-k uniós belső piaci versenyképességének megőrzése és növelése. Ezért az üzleti együttműködések, partnerkeresési szolgáltatásaink a potenciális nemzetközi kapcsolatok feltérképezését és kiaknázását célozzák meg. Elméleti és gyakorlat-orientált workshopokat, rendezvényeket, információs napokat, interaktív programokat szervezünk, ahol bel- és külföldi szakértők bevonásával ismertetjük az új szabályokat, valamint a témába vágó pályázati forrásokat és együttműködési lehetőségeket”” – mutatja be a hálózat tevékenységét Dobos Erzsébet, az Enterprise Europe Network magyarországi hálózatának igazgatója.

Az Enterprise Europe Network-nél kiemelt terület a személyre szabott tanácsadás. Ennek keretében céglátogatásokat, innovációs profilok létrehozását végzik és tanulmányutakat is szerveznek a kkv-k számára. Például lehetőséget biztosítanak számukra technológiai és innovációs profilok publikálására, hazai és nemzetközi szinten, emellett technológia-transzfer rendezvényeken való részvételre is. A szellemi tulajdonjoggal, szabványokkal és az innovációhoz kapcsolódó uniós szabályozásokkal kapcsolatban is információkat nyújtanak. Kis- és középvállalkozások számára olyan szolgáltatásokat is biztosítanak, amelyek az Európai Unió 7. Kutatás-fejlesztési keretprogramjában (FP7) való részvételüket segítik elő.

Forrás: Origo

---