Küszöbön áll a Brexit

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről (Brexit) rendelkező megállapodást – közölte az EU-tanács csütörtökön.

A kilépési megállapodás megkötésének folyamatát lezáró határozat elfogadására azt követően került sor, hogy az EU és az Egyesült Királyság január 24-én aláírta a megállapodást, az Európai Parlament pedig szerdán, brüsszeli kétnapos plenáris ülésén tartott szavazásán jóváhagyta.

A megállapodás az Egyesült Királyság unióból való kilépésekor, január 31-én közép-európai idő szerint éjfélkor lép hatályba. Ettől az időponttól kezdődően az Egyesült Királyság már nem lesz az Európai Unió tagállama, hanem unión kívüli országnak tekintendő.

A megállapodás biztosítja az Egyesült Királyság rendezett kilépését az unióból. Kiterjed a polgárok jogaira, a pénzügyi elszámolásra, az átmeneti időszakra, az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre, a Ciprusról, illetve a Gibraltárról szóló jegyzőkönyvre, valamint a kiválással kapcsolatos egyéb kérdésekre.

A megállapodás hatálybalépésével december 31-ig tartó átmeneti időszak veszi kezdetét. Ennek célja az, hogy hosszabb idő álljon a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére az alkalmazkodáshoz. Az időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.

Ezen időszak alatt az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazni fogja az uniós jogot, de már nem rendelkezik képviselettel az uniós intézményekben. Az átmeneti időszak egy alkalommal – egy vagy legfeljebb két évvel – meghosszabbítható, amennyiben erről a két fél július 1. előtt megállapodik.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre.

Az Európai Bizottság előző elnöke, Jean-Claude Juncker szerint ha Nagy-Britannia valamikor a jövőben meggondolná magát, és szeretne ismét belépni az Európai Unióba, az EU minden bizonnyal visszafogadná.

Juncker, aki a Brexit-tárgyalások idején volt az Európai Bizottság elnöke, a BBC televíziónak ebből az alkalomból adott, csütörtökön sugárzott interjúban kijelentette: nem tudja megmondani, hogy felmerülhet-e lehetőségként Nagy-Britannia újbóli csatlakozása az EU-hoz. Lehet, hogy 20 vagy 30 év múlva a britek újragondolják a kilépésről hozott döntésüket, de „ki tudhatná előre, hogy merre fejlődik a világ a következő évtizedekben” – mondta a volt bizottsági elnök.

Juncker ugyanakkor úgy fogalmazott: ha a helyzet valamikor úgy hozza, hogy Nagy-Britannia „ismét megjelenik az Európai Unió kapujában, ki lenne az, aki ezt a kaput zárva tarthatná előtte?”

Hozzátette: a briteknek és az EU-nak is jobb, „ha sorainkban tudhatjuk Nagy-Britanniát”.

(MTI)

---