Lazulnak a szélerőművek telepítési feltételei


A kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében jelentősen enyhíti a szélkerekek telepítésének jogszabályi feltételrendszerét- közölte az Energiaügyi Minisztérium.

Az előírt védőtávolság a társadalmi egyeztetésre induló javaslat szerint az európai gyakorlathoz igazodva 700 méterre csökken. A helyi önkormányzat építési szabályzatában azonosíthatja be a szélerőművek létesítésére szánt területet, ezzel mentesítve a beruházót az általános építménymagassági korlát alkalmazása alól. A kormány elvárásának megfelelően a tervezett rendelkezések megfelelő garanciákat rögzítenek a települési, környezet-, termőföld- és tájképvédelmi szempontok érvényesítéséhez is – ismertetik a közleményben.

A változtatások az Országgyűlés által már elfogadott törvényi keretekhez igazodva újítják meg a rendeleti szintű részletszabályokat. A javasolt módosítás értelmében szélerőművet és szélerőmű parkot a beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül nem lehet elhelyezni.

Kivételt képeznek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítására szolgáló ipari területek. A védőzónán kívül sem létesíthető szélkerék a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi vagy a világörökségi és világörökségi várományos területek, az országos ökológiai hálózat övezetében.

A települési önkormányzat a helyi építésügyi szabályzatában a szélerőművek telepítésére szánt területet jelölhet ki, amelyen az általános építménymagassági korlátot nem kell alkalmazni. A szabályzatok tervezeteit a kormányhivatalok és az állami főépítészek is véleményezik.

A helyi építési szabályzat elfogadása után az 5-49 megawatt (MW) kapacitású szélerőmű telepítésére szánt területet a vármegyei területrendezési tervben megújuló energia telepítésére szánt övezetként szükséges átsorolni.

Az ennél nagyobb kapacitású szélerőmű esetében a módosítást az országos területrendezési tervben kell átvezetni. A beruházó a területrendezési terv módosítását kezdeményezheti, vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál területrendezési hatósági eljárást indítványozhat. A szélerőmű az ezt követő szakági engedélyeztetési eljárások eredményes lezárása esetén épülhet meg.
Az előkészületben lévő jogszabály-módosítás megszünteti a fennálló pályáztatási követelményt, hatályon kívül helyezi a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat.

A kormány felhatalmazást kaphat könnyített térségek kijelölésére olyan területeken, ahol a szél energiaintenzitása 150 méteres magasságban meghaladja a négyzetméterenkénti 500 wattot. A könnyített térség gyorsított engedélyezést jelenthet: a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.

A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A szélerőművek időjárásfüggő megújuló energiaforrásként hasznosan egészíthetik ki a lendületesen felfutó hazai napelemes termelést. A felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv a jelenleg mintegy 330 megawattnyi szélenergia kapacitás megháromszorozásával számol 2030-ra – közölte a tárca.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2018. április 10.

Befektetőbarát a román adórendszer

Az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő személyes áramlása – az Európai Unió működését szervesen befolyásoló négy alapszabadság. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feltételek mellett fektethetünk be, vagy vállalhatunk munkát az EU tagállamaiban? Cikksorozatunk második részében hazánk keleti szomszédja, Románia adórendszerét mutatjuk be.

2007. május 15.

Megújuló energia – megújuló energiapolitika

Magyarország és az Európai Unió új energiapolitikával: a lakossági energia-megtakarítás, és alternatív energiaforrások támogatásával, valamint az uniós adókban megjelenő környezetvédelmi szempontok érvényesítésével kíván választ adni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására, és a hagyományos üzemanyagárak emelkedésére.
2023. október 25.

PwC: a globális felmelegedés 1,5°C-ra szorításához hétszer gyorsabban kell csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást

Míg éves szinten 17,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, addig 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11%-nál többet elérnie. Bár a napenergia-felhasználás 24,4%-os, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.