Lemondott a BKIK elnöke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) rendkívüli elnökségi ülésén Krisán László elnök bejelentette lemondását, a kamara vezetését a májusi küldöttgyűlésen adja át – közölte a BKIK.


A közlemény szerint Krisán László a jövőben szakmai tapasztalatát a magyar gazdaság szempontjából stratégia jelentőségű magyar kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében kamatoztatja.

A BKIK elnöke úgy fogalmazott, hogy a kamara vezetését tavaly márciusban „viharos időszakban” vette át, az elnöki teendőket azzal kezdte, hogy az alapokat rendbe rakja, és ez nagyrészt sikerült.

Krisán László a kamara vezetését 2017. március 31-én vezetői és morális válság után vette át, az elmúlt több mint egy évben válságkezelő (interim) menedzserként vezette a budapesti kamarát, új szemléletet honosított meg a köztestület életében, konfliktusokat is vállalva megoldott számos korábban nem megfelelően kezelt problémát – írja a BKIK.

[htmlbox szamvitel_konyv]

 

A közleményben kiemelték, a pozitív változások között kell számon tartani, hogy eredményesen alakította át a kamara könyvelését, vezetésével a küldöttek az elvárásoknak megfelelő alapszabályt fogadtak el, létrehozta az állami bürokrácia leépítésére hivatott operatív platformot, szoros kapcsolatot alakított ki a hazai és a nemzetközi gazdasági szereplőkkel, elérte a budapesti kamara felvételét a legnagyobb európai fővárosok kamaráinak zártkörű szervezetébe.

A közleményben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy látta, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara teljes megújulását még nem sikerült elérni, ezért szerinte jogszabály-módosítással beavatkozásra van szükség a kamarai rendszerbe.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)