Leszakadó magyar kkv-k


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar kisvállalkozók félnek a kudarctól, viszont nem eléggé innovatívak és nem képesek betörni a nemzetközi piacra sem – állapítja meg egy összefoglaló. A sok kényszervállalkozó is rontja a statisztikákat.

Az Uniós átlagnál lényegesen több, 55 kis- és középvállalkozás jut 1000 lakosra Magyarországon, 15-tel több, mint az EU-ban. Az eltérés oka részben az, hogy nálunk sokkal több a részidős vállalkozás, illetve sokkal nagyobb arányban vannak a néhány főt foglalkoztató mikrovállalkozások. Mindezek miatt egyébként az átlagosnál magasabb arányt is képviselnek a foglalkoztatásban, viszont alacsonyabbat a hozzáadott érték terén – áll a Központi Statisztikai Hivatal összefoglalójában. Szakértők a hazai kkv-stratégia megújítását is szorgalmazzák.

Egy ugyanitt idézett OECD-projekt keretében statisztikából és különböző felmérésekből gyűjtött 61 mutató alapján az EU-átlaghoz viszonyítva értékelik a vállalkozói gondolkodást és aktivitást is az egyes országokban, tíz témakörben. Magyarország „a megértő adminisztráció”, „a finanszírozás” és „az egységes piac” követelményeit illetően éri el az EU-átlag színvonalát.

Három másik területen viszont elmarad attól. Ezek: „a vállalkozás”, „a képességek és innováció”, valamint „a nemzetköziesedés”. A nem említett további négy területről („a második esély lehetősége”, „gondolkozz először kicsiben”, „közbeszerzés és állami támogatás”, „környezet”) még nem tudtak megbízható uniós átlagot számítani, ezért ezeket még nem minősítették. A tényezővezérelt kategóriában az élen állunk, a hatékonyságvezérelt csoportban a jobbak, az innovációvezéreltekében pedig a gyengébbek között vagyunk.

A vállalkozói gondolkodásról közölt adatok viszont határozottan negatív képet rajzolnak. Új vállalkozás indítására a következő hat hónap során lehetőséget látók aránya Magyarországon 26 százalék volt, ennél alacsonyabb érték csak két országban (Belgiumban 23%, és Japánban 13%) mutatkozott. A kudarctól nálunk a válaszadók 47 százaléka fél, csupán hat országban magasabb ez a hányad az OECD-n belül. A vállalkozási aktivitás fő mutatójának legtöbbször az önfoglalkoztatók arányát tekintik. A legutóbbi felmérések alapján ebben Magyarország 30 ország között a 14. helyen szerepelt.

Az OECD 34 országról közzétett újabb rangsorában a 12. helyre kerültünk. Ez továbbra is vállalkozói készségről (és esetleg kényszerről) tanúskodik – a gazdasági aktivitás változatlanul igen alacsony szintje mellett. A nemzetközi szervezet innovációpolitikai országjelentésének összefoglalója a magyar innovációs rendszer fő gyengeségei között első helyen ezt jelöli meg az alacsony aktivitást és teljesítményszintet a k+f-ben és az innovációban, különösen a kkv-k részéről, amint azt sok mutatószám jelzi.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. február 27.

Mérlegeli a GVH, eljárást indít-e a Temu ellen

A Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) több bejelentéses eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatban; a versenyhivatal értékeli a beadványokban foglaltakat, illetve részletes adatgyűjtést végez, és ezek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket a magyar fogyasztók védelme érdekében, indokolt esetben versenyfelügyeleti eljárást indít – közölte a GVH.