Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unióban az átlagos inflációs ráta tavaly 1,5 százalékra süllyedt. A 2004 óta csatlakozott közép- és kelet-európai országok mezőnyében Magyarország mutatta ki a legnagyobb mértékű javulást: a ráta 4 százalékponttal csökkent a 2012-es értékhez képest.
Lefelé tartó trendet mutatnak az árak az Európai Unióban. A 2011-ben mért 3,1 százalék után 2012-ben 2,5 százalékon, tavaly pedig 1,5 százalékon állt az úgynevezett harmonizált fogyasztóiár-index (Harmonised Index of Consumer Prices – HICP). Az inflációs ráta az euróövezet átlagában némiképp még alacsonyabb, 2013-ban 1,4 százalékos volt.
Amint azt az Európai Központi Bank (EKB) friss éves jelentése megállapítja, a tavalyi kedvező folyamat elsősorban az energiaárak 2012 októberétől megfigyelhető drasztikus visszaesésével magyarázható. Jól jellemzi a helyzetet, hogy az árukat és szolgáltatásokat tartalmazó teljes HICP-kosárban 11 százalékos súllyal szereplő energiakomponens esetében az euróövezeten belül 2012 során még 7,6 százalékos áremelkedést regisztráltak, egy évvel később viszont csupán 0,6 százalékosat.
Ezt főként az amerikai dollárban számított olajárak zuhanása és az euró felértékelődése eredményezte. Szintén fontos tényezője a leszálló trendnek, hogy tavaly augusztustól az élelmiszerárak inflációja is viszonylag gyors mérséklődésnek indult, miután kifutott a zöldség- és gyümölcsárakat korábban felhajtó kedvezőtlen időjárási viszonyok hatása.
Az elmúlt év során az euróövezeten kívüli uniós tagállamokban is érdemben lassult az infláció, az átlagos ráta a megelőző évi 3,0 százalékról 1,9 százalékra mérséklődött. Egy némiképp más csoportot, a 2004 óta csatlakozott volt szocialista országok mezőnyét vizsgálva elmondható, hogy tavaly valamennyinél alacsonyabb rátát mértek, mint egy évvel azelőtt.
Ebben a körben messze Magyarország indult a legmesszebbről, ugyanakkor tavaly a legnagyobb előrejutást mutatta fel: a 2012-es 5,7 százalékhoz képest kereken 4 százalékpontot javított, így 1,7 százalékkal zárt. Ez nagyjából a középmezőnynek fel meg. A legrosszabb helyzetben Románia van, a maga 3,2 százalékos mutatójával (ott mindösszesen 0,2 százalékpontot sikerült egy év alatt ledolgozni), míg például Lettország 0,0 százalékkal dicsekedhet. Bulgária 0,4 százalékos indikátora ugyancsak figyelemreméltó.
Az élelmiszer- és energiaárak visszaesése Lengyelországban és Litvániában különösen nagy hatással volt az aggregált HICP-re, ezekben az országokban ugyanis a fogyasztói kosár viszonylag nagy arányát adják e szükségleti cikkek. Bulgáriában, Csehországban, Litvániában és Magyarországon a szabályozott árak csökkentése is sokat nyomott a latban. Az EKB elemzése szintén kiemeli, hogy hazánk esetében a szerény belföldi kereslet is hozzájárult a komoly javuláshoz.
