Magáncsőd: újabb ellenvélemények
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bankok nem támogatják, de legalábbis elhamarkodottnak tartják a magáncsőd bevezetését, hiszen alaptalan várakozásokat kelthet. Állítják azt is, hogy a magáncsődre nem alkalmazhatók a vállalati csődszabályok, s sokba kerülne az eljárás adósnak, hitelezőnek egyaránt. Az igazságügyi kormányzat az eladósodott, ám új egzisztencia teremtésére képes embereken segítene.
Három szakaszban rendezheti adósságát a természetes személy a magáncsőd napokban elkészült szabályozási koncepciója szerint. A szakmai viták nyomán megszületett dokumentum a hitelezői érdekek szem előtt tartásával nyújt segédkezet az adósnak. Növeli a felek közötti megegyezés esélyét, és megadja a bajbajutottnak az újrakezdés lehetőségét. A hitelezők számára fontos szempont, hogy jóhiszemű magatartásra ösztönzi az adóst, és módot ad behajthatatlan követeléseik egy részének megtérülésére is – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gadó Gábor, az igazságügyi és rendészeti tárca szakállamtitkára.
Elmondta: a bajbajutott tízévente egyszer élhet a magáncsőd kedvezményével, ezt kérelmére a bíróság rendeli el. A három szakaszt nem kell feltétlenül végigjárniuk az érdekelteknek, hiszen már az elsőben, az egyezségkötési eljárásban sikerrel lezárulhat a procedúra. Egyezség híján következik a gyorsított csődeljárás, amikor a vagyonfelügyelő felosztja az adós vagyonát a hitelezői követelések arányában. A hitelező a sikertelenül érvényesített követelést behajthatatlan követelésként könyvelheti el. Az esetleges újabb hitelezői fellépés elkerülésére az adós kérheti a tartós törlesztési eljárást. Ebben a szakaszban vagyona felett a vagyonfelügyelő rendelkezik. Az ő irányításával és a hitelezőkkel együttműködve törleszt öt éven át, ezt a bíróság lerövidítheti vagy meghosszabbíthatja. Jutalma: az eljárás végén még fennmaradt tartozásaiért nem perelhetik be.
A vagyonfelügyelő azonban ez után is szemmel tartja további pénzügyi tevékenységét. A bíróság pedig – a vagyonfelügyelő vagy bármelyik hitelező kérelmére – két éven belül utóellenőrzést rendelhet el, ha az adós vagy közös háztartásban elő családtagja gyaníthatóan megsértette az eljárásban vállalt kötelezettségét. Az utóellenőrzést követően döntenek a mentesítés véglegesítéséről.
A Magyar Bankszövetség szerint a koncepció megalapozatlan várakozásokat kelthet, s ezzel a fizetési morál romlását idézheti elő. Mint lapunknak elmondták: akadt olyan ügyfél, aki a banki fizetési felszólításra válaszul egy az adósságrendezési eljárásról szóló újságcikket vitt a pénzintézetbe. Szakértők attól is tartanak, hogy az eljárás magas költségei az értékesítésből befolyt bevételeknek nagy részét felemésztenék, s az eljárás végén az adós is elveszíti a javait, de a hitelezők sem járnak jól, csak az eljárásban közreműködő szervezetek. Véleményük szerint nem lehet a vállalati csődeljárás szabályrendszerét ráhúzni a magánszemélyek adósságrendezésére. Korainak tartják a törvényjavaslat 2009. őszi parlamenti benyújtását is. A nem kellően előkészített törvényjavaslat újabb szociális problémákat generálhat, azok megoldása helyett – fejtették ki aggodalmukat.
Az igazságügyi tárca még egyeztet a bankokkal. A közeljövőben a kormány elé kerülő koncepció alapján az őszre készülhet el a törvénytervezet. A törvény a tervek szerint 2011 januárjában – a felelős banki hitelezést erősítő teljes körű hitelnyilvántartás szabályaival egy-
idejűleg – léphetne hatályba, mondta Gadó Gábor.
A magáncsőd bevezetésének már többször nekifutottak. Szükségességét a válság csak erősítette, hiszen egyre többen jutottak bajba önhibájukon kívül.
Forrás: Világgazdaság Online
