Magyarország 20 éve EU-tag: mit jelent ez a gazdaság szempontjából?


Két évtizede csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Az évforduló alkalmából az Európai Bizottság szeptember közepétől “Boldog huszadikat, Magyarország!” szlogennel köszönti a magyarokat. A Bizottság közleménye kiemeli, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresére nőtt, az egy főre jutó GDP az EU átlagának 63 %-áról 77 %-ára, a foglalkoztatási ráta pedig a 2004-es 62%-ról 80 %-ra emelkedett az eltelt 20 év alatt. Az Európai Bizottság többek között sikeres vállalkozók egyéni történetein keresztül mutatja be az európai uniós tagságnak köszönhető pozitív változásokat.

Számszerűsíthető előnyei voltak Magyarország és az EU többi tagja számára is a kölcsönösen előnyös kapcsolatnak az elmúlt két évtizedben, különösen az egységes piacnak köszönhetően. Mára a magyar árukivitel 79 százaléka az uniós piacok felé irányul, értéke az elmúlt két évtizedben 35 milliárd euróról 117 milliárd euróra nőtt. Az EU nemzetközi kereskedelmi megállapodásainak köszönhetően majdnem négyszeresére nőtt az EU-n kívüli piacok felé irányuló kereskedelem. A magyar bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresére nőtt, az egy főre jutó GDP az EU átlagának 63%-áról 77%-ára emelkedett, az autóiparban és az elektronikai szektorban pedig hazánk globálisan is jelentős szereplővé lépett elő.

A magyar közút- és vasúthálózat fejlesztése nem csak a személyforgalom miatt fontos, hanem gazdasági szempontból is nélkülözhetetlen: Magyarország fekvése miatt kulcsszerepet tölt be a közép-európai szállításokban. Az EU-tagság ideje alatt megháromszorozódott a magyar autópályák hossza, és vasúti fejlesztések is történtek. 2014 és 2020 között több mint 670 kilométernyi útvonal épült vagy újult meg európai uniós támogatásokkal.

32 ezer milliárd forintnyi forrás érkezett

2004 és 2022 között összességében több mint 82,5 milliárd euró érkezett Magyarországra. A kohéziós források a teljes magyar lakosság. a közös agrárpolitika (KAP) keretében érkező támogatások pedig a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés javát szolgálták. A kohéziós politika forrásai a magyarországi energiainfrastruktúra jelentős fejlesztését tették lehetővé.

Ennek példája Európa legnagyobb geotermikus fűtési rendszere Szegeden, amely több mint 28 ezer háztartást és több mint 400 középületet lát el megfizethető energiával. A közös agrárpolitika révén a jövedelemtámogatáson túl az EU 2004 óta karol fel konkrét vidéki projekteket Magyarországon. A különleges magyar élelmiszerek védelmét szolgálja, hogy jelenleg 87 ilyen termék szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termékek uniós jegyzékében. Az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2004 és 2023 között 14 %-ról 93 %-ra emelkedett.

Az Európai Bizottság most egyéni történeteken keresztül mutatja be ezeket a változásokat. A kampányból megismerhető például Katalin, akinek vállalkozása az egységes piacnak köszönhetően világcégek beszállítójává vált. Panni, aki egy uniós támogatású program révén jelentős támogatást kap tanulmányaihoz és ahhoz, hogy felzárkózhasson jobb körülmények között élő kortársaihoz. Péter, aki spanyol üzleti partnerével közösen megismertette Európát a magyar mangalicával. Az egyéni történeteket az érdeklődők a kampány weboldalán is megismerhetik: eu.hu/20eveegyutt

Ünneplésre méltó magyar eredmény európai alapokon

Hegedűs Katalin, a NeWeld tulajdonosa és ügyvezetője édesapja ipari vezetői példáját követve, szakma iránti szeretetet és alázatot örökölt. Külföldi tanulmányai után hazatért, majd Bátonyterenyén felépítette keményforrasztással és fémalkatrész gyártással foglalkozó cégét, amely mára neves autógyártók beszállítója lett.

Bátonyterenyét részben épp az Európai Uniónak köszönhetően választotta, mivel az elmaradottabb területeken megvalósuló fejlesztésekre több forrás érhető el. Ennek is köszönhető, hogy itt helyben, ebben a hátrányból induló régióban immár 24-en dolgoznak a vállalatnál, és a helyi romáknak biztos munkahelyet és szakmai fejlődési lehetőséget kínálnak.  Meg is lett a munkájuk gyümölcse, ugyanis a motivált, szorgalmas és profi kollégáknak is köszönhetően olyan minőségben és pontossággal dolgoznak a cégnél, hogy az autóipar legnagyobb világmárkáinak is folyamatos beszállítói lettek.

Olyan gyártóknak készítenek alkatrészeket, mint a Porsche, az Aston Martin, a Lotus, a Bentley, a Lamborghini vagy épp a General Motors. Ezeknek a nagyvállalatoknak szükségük van az olyan kisvállalkozásokra, mint a NeWeld, ugyanis rugalmasan, rövid határidőkkel tudnak számukra megoldásokat kínálni. Ha beválik a nagy megrendelőknek egy beszállító, akkor általában komolyabb megbízásokat is rájuk bíznak.

Egy francia borásznő sikertörténete Magyarországon

Berecz Stéphanie a Loire-folyó mentén született, szülei a mezőgazdaságban dolgoztak, onnan hozta magával a természet szeretetét. Franciaországban a bornak nagyon fontos szerepe van, ezért tanult ő is borászatot Bordeaux-ban.

Stéphanie azonnal beleszeretett a tokaji borvidékbe és annak különleges szőlőjébe. Akkori párja szőlőműveléssel foglalkozott, ezért 2002-ben megalapították saját családi pincészetüket. Először mindössze 2 hektárjuk volt, de idővel szépen fejlődött a birtok, hamarosan tovább tudták növelni a területüket. Ma pedig közel 8 hektáron termelnek. Jelenleg 14 országba, többek között az Egyesült Államokba, Angliába, Svájcba, Franciaországba, Hollandiába, Dániába, Németországba, Ausztriába, Belgiumba és Dániába is exportálnak és évente 22-24 ezer palacknyi bort készítenek. Apránként fejlődnek, a pici, de biztos lépésekben hisznek. Most négyen dolgoznak a pincészetben, és szeretnék a létszámot hat főre növelni.

A borásznő szerint a határok könnyű átjárhatósága mellett az egységes piacnak is számos előnye van, ő ezeket például a pénzügyek, az adminisztráció, főleg a vámkezelés terén érzi. A fejlesztés lehetőségét az eszközbeszerzés és a terjeszkedés során is megtapasztalta, mert az Uniónak köszönhetően épült egy napelemmel ellátott palackraktár és egy hangulatos kóstolóterem is a pincészetben.

A kihalás széléről Európa csúcsára− a magyar mangalica sikertörténete

Tóth Péter 34 éve spanyolországi agrártanulmányai során találkozott Juan Vicente Olmosszal, akivel közösen kezdtek hozzá a mangalica sertésfajta megmentéséhez. A rendszerváltás, uniós csatlakozásunk, valamint a spanyol piac nyitottsága kulcsszerepet játszottak abban, hogy a mangalica világhírű lett. Ez a sertésfajta őshonos Magyarországon, és több mint 200 éves múltra tekint vissza a magyar agrárkultúrában. Húsa különleges zsírtartalmáról és ízvilágáról híres, világszerte elismert kulináris alapanyag.

Péter és spanyol üzlettársa összegyűjtötték az utolsó megmaradt állatokat Magyarországon, és a húszas éveikben közös erővel céget alapítottak, amely 1991-től kezdve a mangalica fajta újraélesztésén dolgozott. Ahogy egyre többen megismerték a mangalicát, fokozatosan nőtt a kereslet a fajta iránt, ezért a nemzetközi értékesítés kulcsfontosságú volt számukra. Magyarország EU-csatlakozását követően ez már sokkal könnyebben ment. „Ma már Európa-szerte értékesítjük a mangalicahúsból készült termékeinket. A Spanyolországba irányuló sonkaszállítmányok mind a mai napig a magyar mangalicaszektor árbevételének a 40 százalékát adják” – emeli ki a vállalkozó. Az Olmos és Tóth Kft. ma már évente több mint 15 000 hízót ad el, és a magyar mangalicaállomány meghaladja a 7000 kocát.

20 éve együtt: események a jubileumi évben

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete az egész év folyamán hangsúlyt fektet arra, hogy a polgárokkal együtt ünnepelje az uniós csatlakozás évfordulóját. A jubileum jegyében zajlottak 2024. május elején a budapesti és vidéki Európa-napi ünnepségek, és valósult meg a Magyar Tudományos Akadémia épületének különleges, fényfestéses díszkivilágítása. A most induló kommunikációs kampánnyal egy időben pedig a 20. évfordulóra hívják fel a figyelmet azok a kültéri fényképkiállítások is, amelyeket az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete 19 vidéki és három budapesti helyszínen rendez. Ezek 20 darab nagyméretű képen mutatnak be egy-egy sikeres uniós fejlesztést minden magyarországi vármegyéből, valamint a fővárosból.

A teljes cikk a videókkal INENN érhető el.

Forrás: euronews


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

2024. első három negyedévében a közép- és kelet európai befektetési volumen mintegy 24%-kal nőtt éves szinten

A közép- és kelet európai (CEE) befektetési volumen 2024 első három negyedévében elérte az 5 milliárd eurót, ami éves szinten 24%-os növekedést jelent. Ez összhangban áll az európai és globális piacok fellendülésével a 2023 utáni lassulást követően. Az év végi volumenek elérhetik a 7–7,5 milliárd eurót, ami még így is körülbelül 30%-kal marad el a 10 éves átlagtól – derül ki a Colliers legfrissebb „Q1-Q3 CEE Investment Scene” című regionális jelentéséből.

2024. november 27.

Félmillió alá csökkenhet a cégek száma

A társas vállalkozások száma két éve csökken, idén októberig közel 23 ezerrel lett kevesebb, és mára alig haladja meg a félmilliót. Az új cégek alapítása idén 20 ezer alatt maradt, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly, míg a megszűnések száma közelíti a 30 ezret. Az új kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képes.

2024. november 27.

Az UniCredit Bank is áthárítja februártól a tranzakciós illeték emelését

Most közzétett hirdetménye szerint az átutalásokra, csoportos beszedésekre egy plusz díjat vezet be 2025. február 1-től az UniCredit Bank az Ikon Plusz számlacsomagjában, a megemelt pénzügyi tranzakciós illeték miatt. Az állami elvonás megemelkedésének dacára megmarad ugyanakkor a Mobil Aktív Plusz számla korlátlanul díjmentes átutalási lehetősége mobilapplikációval – értesült a BiztosDöntés.hu.