Már blokkolhatja az illegális pénzügyi szolgáltatók honlapjait a jegybank


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a befektetők érdekeinek védelmében idén január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.

Január 15-től lépett életbe a törvénymódosítás, amely alapján a jegybank, piacfelügyeleti eljárása alatt vagy azt követően ideiglenesen hozzáférhetetlenné teheti a jogosulatlan pénzügyi tevékenységeket népszerűsítő internetes honlapokat. Ilyen intézkedés akkor hozható, ha felmerült vagy bebizonyosodott annak gyanúja, hogy a honlap engedély vagy bejelentés nélküli pénzügyi tevékenység végzését segíti elő, és a befektetők érdekeit a honlapon elérhető információk veszélyeztetik – derül ki a jegybank közleményéből.

Az NMHH nyújt segítséget

A törvénymódosítás révén az MNB már a jogosulatlan tevékenységet áttekintő piacfelügyeleti eljárása alatt, egészen az eljárása lezárásáig blokkoltathatja az adott honlapokat. Ha jogsértést állapít meg, az MNB szükség esetén az eljárást lezáró döntését követően 365 napig elérhetetlenné tetetheti az adott weblapot, és ez az intézkedés további egy évvel meghosszpénzügyi szabbítható. Ha a jogosulatlan pénzügyi szolgáltató esetleg időközben új honlapon reklámozná szolgáltatásait, a jegybank haladéktalanul reagál és azokat is blokkoltatja.

mnb

A jogsértő honlap zárolásában az elektronikus hírközlési törvény, az MNB-törvény, illetve a két intézmény közötti együttműködési megállapodás alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyújt segítséget. Az MNB ezzel kapcsolatos döntését az NMHH-nak küldi meg, amely azt végrehajtásra továbbítja az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak.

Eljárási bírságot is kiszabhatnak

A jegybank emellett az ügyfelek védelme érdekében saját honlapján közzéteszi az elérhetetlenné tett honlapok listáját is, amint elrendelte azok blokkolását.

Az MNB döntései valamennyi hírközlési szolgáltatóra nézve kötelezőek. Ha valamelyik ilyen intézmény esetleg megsértené ezzel kapcsolatos kötelezettségét, azt a jegybank 1-5 millió forint eljárási bírsággal sújthatja. Az MNB honlapzárolási vagy azt megszüntető lépéseiről tájékoztatja a büntetőügy kapcsán érintett bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot is.

2020 és 2021 ősze között több mint 1,5 millió tájékoztató hirdetést tett közzé a legismertebb internetes keresőoldalon, közvetlenül az esetleges illegális pénzügyi szolgáltatók reklámjai közelében. A jegybanki akció révén az elmúlt csaknem másfél évben több mint 100 ezerrel több ügyfél ellenőrizte le az MNB honlapján, hogy jogosulatlan vagy legális pénzügyi hirdetést talált-e magának a világhálón.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.