Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntés mellett arról is beszélt, hogy korrekcióra lehet szükség a 2022-es hiányra vonatkozóan.
A monetáris politikai fordulat akár már júniusban is elkezdődhet, amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már ebben a hónapban sor kerülhet a kamatemelésre – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján szerdán Budapesten.
Az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és „kötelezővé is teszi” az inflációs veszély.
A harmadik negyedéves gazdasági növekedési adat megismerését követően lehetőséget látnak arra, hogy korrekciót javasoljanak a 2022-es államháztartási hiányra vonatkozóan – mutatott rá Matolcsy György. Az 5,9 százalékra tervezett jövő évi magyar hiányadat a harmadik legmagasabb lenne az Európai Unióban, nem szerencsés ilyen rangsorban előre kerülni – tette hozzá.
A jegybankelnök elmondta, hogy a magyar GDP a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintet. A járvány okozta válság mélysége szinte azonos volt a 2008-aséval, a helyreállítás azonban most sokkal gyorsabb – hangsúlyozta. Az előző válság után az Amerikai Egyesült Államok gazdasága 11 hónap alatt lábalt ki, Magyarországnak 6,5 évre, az eurózónának pedig 10 évre volt szüksége, hogy elérje a krízis előtti teljesítményét – fűzte hozzá utalva arra, hogy most Magyarország esetében a helyreállítási szakasz másfél évig tarthat.
Matolcsy György úgy fogalmazott, a magyar válságkezelés eredményes volt, 2020-ban a magyar gazdaság visszaesése kisebb volt az uniós átlagnál, 2021-ben pedig a növekedési adatokkal az ország az EU-ban a legjobb pozíciót foglalta el.
A régiós és feltörekvő országok között Magyarország az egyik legtöbb forrást fordította válságkezelésre – emelte ki a központi bank elnöke. A járvány kezdte óta az MNB mintegy 9300 milliárd forintot mozgósított erre a célra – fűzte hozzá utalva arra, hogy nagyjából ekkora összeg érkezik egy teljes 7 éves uniós költségvetési ciklusban az országba az EU-ból.
Matolcsy György a magyar válságkezelést hitelközpontúnak nevezte, miután 2021-ben az uniós országok között az üzleti és a lakossági hitelfelvételben is az élen áll az ország.
A moratóriumról szólva megjegyezte, hogy a védőhálót azok számára kell fenntartani, akiknek valóban szükségük van a segítségre, akiknek a munkahelyük megmaradt vagy újra van munkájuk, azoknak el kell kezdeni törleszteni az adósságukat.
Az MNB az Nhp program folytatásaként zöld otthon programot indít – jelentette be a jegybank vezetője.
Matolcsy György szerint új reform program indítására, egy harmadik Széll Kálmán tervre lenne szükség annak érdekében, hogy a 2010-es évek után a 2020-as éveket is megnyerje az ország. Arra is kitért: az ország gazdasága azért is állhatott helyre ilyen gyorsan, mert az elmúlt tíz év, azon belül is az első három év reformjai beértek és sikeresek voltak; az 56 nagy reform közül 2013 végére 43-at elindított vagy végre is hajtott az ország.
Előadása végén a jegybankelnök arról is beszélt, hogy fel kell gyorsítani a digitalizációt, be kell fogadni a „pénzforradalmat”, aminek a jegyében a központi bank is a digitális pénz felé fordul. Ezen kívül megemlítette még, hogy az élet minden területén fenntarthatóságra van szükség, részt kell venni Ázsia felemelkedésében, a technológiai forradalommal összefüggésben társadalmi átalakításokra van szükség, az okos beruházások arányát pedig drasztikusan növelni kell. Az adat az új olaj – hangsúlyozta és utalt arra is, hogy szerinte adatreformra is szükség lenne.
(MTI)
