Már nem a túlélésért aggódnak a cégvezetők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már nem annyira a cég túlélése a kérdés, hanem, hogy képesek lesznek-e növekedni, és új alkalmazottakat felvenni – derül ki az Intrum felméréséből.

Az európai cégvezetők háromnegyede arra számít, hogy a védőoltások terjedése pozitívan hat majd cégük teljesítményére 2021 második felében; 45 százalékuk régóta nem volt ennyire optimista a növekedéssel kapcsolatban – derül ki az Intrum követeléskezelő vállalatcsoport fizetési jelentéséből.

Növekszik a nem teljesülő fizetések kockázata

A járványhelyzet fényében ugyanakkor az üzleti vezetők még sok évig bizonytalanságra számítanak. Azoknak a cégeknek, amelyeknek csökkent a nyeresége a járvány alatt, több mint fele úgy véli, csak 2022-ben vagy 2023-ban tér vissza a rendes kerékvágásba a gazdaság.

A válaszadók közel fele szerint komolyan növekszik majd a késő vagy nem teljesítő fizetések kockázata, amint megszűnik a cégek kormányzati támogatása. A megkérdezettek 62 százaléka azt mondta, még sosem aggódott annyira az adósai fizetőképessége miatt, mint most.

A követeléskezelő rámutatott: az üzleti vezetők a tavalyi felméréshez képest már nem annyira a cég túlélése miatt aggódnak, hanem amiatt, hogy képesek lesznek-e növekedni, és új alkalmazottakat felvenni.

Nem sokon múlt, hogy túlélték 2020-at

Tízből négy európai kis- és középvállalkozás a járvány eredményeként felgyorsítja a digitalizációt – húzták alá.

A jelentésből kiderül, hogy a járvány hatására a kkv-k 65 százaléka komolyabban veszi a likviditás és a felgyűlő kintlévőségeik területét.

Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója a közlemény szerint elmondta, az állami támogatások ellenére a megkérdezett vállalatok fele úgy látja, nem sokon múlt, hogy túlélték a 2020-at. Hozzátette: sokan ugyanakkor üzleti modelljeik digitalizálásával és határozottabb hitelkezelési gyakorlatokkal erősödni tudtak.

A svédországi központú követeléskezelő 23. alkalommal készítette el fizetési jelentését, amelyhez idén 29 európai országban 10 ezer vállalattól gyűjtött adatokat január 25. és április 16. között. A reprezentatív felmérés 445 magyarországi vállalattól tartalmaz adatokat.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.