Már nem várnak növekedést az építőiparban


Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az év elején még 5-6 százalékos növekedést jósolt, de megváltoztatta prognózisát.

A szakszövetség legfrissebb felmérése szerint az állami megrendelések jelentősen, mintegy 500 milliárd forinttal csökkennek, míg a lakossági megrendeléseknél is stagnálnak.

Emelkednek a költségek

Az áremelkedések hatására a lakásépítési és -felújítási volumen egyelőre nem csökken. A megrendelések emelkedését a magánszektor ipari, mezőgazdasági és logisztikai célú beruházásai hozhatják az idei évben. A vállalkozások kevésbé optimisták a szerződésállomány alakulásával kapcsolatban. Egyharmaduk vár növekedést, 27 százalék stagnálást, 40 százalék pedig a szerződésállomány csökkenésére számít.

A vállalkozások várakozásai szerint ebben az évben az építőanyagok ára 25 százalékkal, a fuvarköltség 23 százalékkal, az építési törmelék elszállításának és lerakásának ára 22 százalékkal emelkedik. A válaszadók az építőanyagok közül a hőszigetelő anyagok esetében 29 százalékos, a faanyagoknál 28 százalékos áremelkedésre számítanak, de minden építőanyag esetén az inflációt meghaladó drágulással számolnak.

Ebben a helyzetben a cégek szeretnének megállapodni a megrendelővel a többletköltségek megosztásán. Az új szerződéseknél beépítik az emelkedő árakat, az emelkedő béreket és a járvány, valamint a háború okozta többletköltségeket. Az év második felétől erősebb piaci versenyre számítanak, ami az éves nyereség csökkenését hozhatja magával.

Az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintve, – amely a tavalyi évben 12 százalék körül volt – a cégek közel fele csökkenésre számít, csak 17 százalékuk vár javulást.

Szakemberhiány és háború

Az ÉVOSZ 400 céget kérdezett meg az aktuális piaci helyzetéről. A válaszadó cégek 83 százaléka a tevékenységét leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelte ki. Nem sokkal maradt el mögötte azonban az orosz-ukrán háború, amelyet a felmérésben részt vevő cégek 80 százaléka jelölt meg akadályként.

A válaszadó cégek közel 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkás-állománnyal a megrendelések teljesítéséhez. A legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből is. Komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, képzése, továbbképzése. Csak a válaszadók 27 százaléka számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. Az év végéig a felmérésben részt vevő cégek közel 15 százalékos átlagos bérköltség növekedéssel számolnak.

Az üzleti tevékenység harmadik leggyakoribb akadályozó tényezőjeként a beszerzési nehézségeket említették.

A kivitelezők és a megrendelők is komoly vesztesei a háborús helyzetnek. A kivitelezések mérhetetlenül lelassulhatnak és jóval drágábbak lesznek. A lakásépítés területén nehéz finanszírozási helyzet alakulhat ki, ha a kereskedelmi bankok nem lesznek képesek a lakosságnak alacsony – az ÉVOSZ szerint 5-6 százalékos – kamattal nyújtani a hiteleket.

Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett árfolyam-ingadozás a válaszadó cégek 93 százalékának okozott veszteséget, az építőanyag-hiányt 89 százalékuk, a munkaerőhiányt 33 százalékuk sorolta a háború káros következményei közé, 30 százaléknak pedig piacvesztést okoz a háború. A válaszadók alig 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború nem befolyásolja a cége tevékenységét.

A felmerülő forráshiány finanszírozására a felmérésben résztvevő vállalkozások közel 40 százaléka vett igénybe vissza nem térítendő állami támogatást, és több mint fele igényelt 2021-ben banki hitelt. A lízing is népszerű volt, 2021-ben a válaszoló cégek 60 százaléka vette igénybe ezt a finanszírozási módot. Közel 27 százalék belső forrásból oldotta meg a finanszírozást.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Bemutatjuk a magáncsőd intézményét

Az eljárás legnagyobb előnye az lehet, hogy az adóst megvédi a kilakoltatástól, a magas végrehajtói költségektől, valamint a hitelezők versengéséből fakadó esetleges vagyonvesztéstől.

2022. június 29.

Folytatódott a hazai FinTech szektor térhódítása

Mára csaknem 150 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek több mint 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük pedig meghaladta a 170 milliárd forintot.