May a parlamentet okolja a Brexit csúszásáért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Theresa May brit miniszterelnök szerint a londoni parlament két év alatt sem volt képes egyetértésre jutni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) módjáról, és ennek következményeként az Egyesült Királyság már nem tud időben, vagyis jövő pénteken megállapodással kilépni az Európai Unióból.

A konzervatív párti kormányfő szerdán hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a Brexit március 29-én lejáró határidejének június 30-ig terjedő halasztását.

Ennek előzményeként az alsóház kétszer is – először januárban, majd múlt kedden – nagy többséggel elutasította a Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val tavaly novemberben elért 585 oldalas megállapodást.

May szerda este, Downing Street-i hivatalából közvetített – a brit parlamentet szokatlanul élesen bíráló – televíziós nyilatkozatában kijelentette: személyesen is nagyon sajnálja a Brexit késedelmét.

Hozzátette: teljesen biztos abban, hogy a brit lakosságnak is „elege van már”, és belefáradt a belharcokba, a politikai játszmákba, a zárt ajtók mögötti eljárási vitákba, abba, hogy a képviselők a Brexiten kívül semmi más olyan ügyről nem tudnak már beszélni, amely a lakosságot érdekli, beleértve az oktatásügyet, az egészségügyet, vagy éppen a késeléses bűncselekményeket.

Theresa May e véleményét alátámasztja a legfrissebb felmérés is.

A Sky Data közvélemény-kutató cég 1189 fős reprezentatív választói csoport bevonásával szerdán elvégzett vizsgálatában a válaszadók 90 százaléka mondta azt, hogy az egész országra nézve megalázónak tartja a Brexit eddigi menetét, és mindössze 7 százalék volt elégedett.

Arra a kérdésre, hogy kit tartanak hibásnak a jelenlegi helyzetért, a felmérés résztvevőinek 34 százaléka a brit kormányt, 26 százalék a londoni alsóház képviselőit, 7 százalék az Európai Uniót nevezte meg.

Szerda esti televíziós nyilatkozatában Theresa May kijelentette: most már itt az ideje, hogy az alsóházi képviselők döntésre jussanak.

Hozzátette: azért írta meg a kilépés halasztását kezdeményező levelét Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének, hogy időt adjon a törvényhozóknak a végleges döntés meghozatalára.

A brit miniszterelnök szerint a képviselőknek azt kell eldönteniük, hogy olyan megállapodással akarnak-e kilépni az EU-ból, amely a Brexitről döntő népszavazás eredményének megfelelően visszaadja Nagy-Britanniának az ellenőrzést pénze, határai, törvényei felett, védelmezve eközben a munkahelyeket és a nemzetbiztonságot.

Dönteni kell arról is, hogy képviselők megállapodás nélküli kilépést akarnak-e, vagy akarják-e egyáltalán, hogy az Egyesült Királyság kilépjen az EU-ból, mert ha nem, az helyrehozhatatlanul károsítaná a közbizalmat nemcsak a politikusok jelenlegi nemzedéke, hanem a brit demokrácia egésze iránt – fogalmazott Theresa May.

Hozzátette: a parlament eddig mindent elkövetett annak érdekében, hogy ne kelljen választania e lehetőségek közül. Indítványok, módosító javaslatok sorjáztak, anélkül, hogy a törvényhozás egyszer is döntött volna arról, hogy mit akar, a képviselők csak annak kimondására voltak hajlandók, hogy mit nem akarnak – mondta a brit lakossághoz intézett szerdai tévényilatkozatában Theresa May.

Kijelentette: éjt nappallá téve dolgozik tovább azon, hogy megnyerje a képviselőket az EU-val elért Brexit-megállapodás támogatásának.

Megerősítette ugyanakkor azt is, hogy nem hajlandó június 30-ánál tovább késleltetni a kilépést az EU-ból, mivel ennél hosszabb halasztás esetén Nagy-Britanniának – csaknem három évvel a Brexitről hozott népszavazási döntés után – részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

Ugyanez az érv az Európai Tanács elnökének küldött levélben is szerepel.

A BBC brit közszolgálati médiatársasághoz ugyanakkor szerdán eljutott egy másik levél, amelyben az Európai Bizottság azt az álláspontját ismerteti a tagországokkal, hogy a Brexit-határidő halasztása vagy legfeljebb május 23-áig tarthat, vagy ennél „számottevően hosszabb ideig”, de az utóbbi esetben szükséges a brit részvétel az európai parlamenti választásokon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

K&H: reálértéken nőhet a cégek árbevétele a következő egy évben

A következő egy évben reálértéken nőhet a cégek árbevétele, átlagosan 7,7 százalékos árbevétel-növekedést és 3,9 százalékos profitbővülést várnak a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index 2024 első negyedéves felmérése alapján – közölte a bank.